A rizsen múlik az egója
A társadalomtudósok többsége viszonylag régóta a modernizáció elméletével magyarázza a nyugati és ázsiai társadalmak közti különbségeket. Eszerint ahogy a társadalmak modernizálódnak, egyre inkább individualistává válnak, míg a kevésbé fejlett társadalmak inkább kollektivisták maradnak.
A Science egy új tanulmánya viszont szembeszáll ezzel az elmélettel, és amellett érvel, hogy a rizstermesztés miatt alakult ki Ázsiában a kollektivizmus, írja a Quartz.
A rizstermesztés ugyanis bonyolult koordinációt igényel egy közösség részéről, ami növeli az egymásrautaltságot. A rizst ugyanis öntözéses módszerrel termesztik, ahol az egyik földműves vízhasználata erősen befolyásolja a másikét. Egy rizsterasz megépítése és öntözése sokszor egy egész falu összehangolt munkáját igényli, és a tanulmány szerint kétszer annyi munkára van hozzá szükség, mint a búzatermesztéshez, amely nem szükségszerűen igényel öntözést.
Kinek nagyobb a köre
Thomas Talhelm, a University of Virginia kutatója 1162 kínai diákkal végzett felmérést, hogy megvizsgálja az elméletet. A diákok egyik része délebbről származott, ahol rizst termesztenek, míg a többiek lakóhelye környékén inkább a búzatermesztés volt elterjedt. Ahhoz, hogy megmérjék az individualizmusuk szintjét, megkérték őket, hogy rajzoljanak egy körökből álló ábrát, amin magukat és a barátaikat ábrázolják a kapcsolataiknak megfelelően.
A korábbi kutatásokból az derült ki, hogy az amerikaiak nagyjából 6 milliméterrel, az európaiak pedig 3,5 milliméterrel nagyobb kört rajzolnak maguknak, mint a társaiknak, a japánok viszont kisebbet.
Ebből a tanulmányból az derült ki, hogy a rizstermesztő régiókból származók nagyobb arányban rajzolták magukat kisebbnek a társaiknál, mint a búzatermesztő régiókból származók. Az pedig, hogy kisebbnek ábrázolták magukat, a kutatók szerint azt mutatja meg, hogy tudat alatt fontosabbnak tartják a közösség érdekét, mint a sajátjukét. A tanulmány szerint a rizstermesztő régiókban kevesebb volt a válás is.
Talhelm szerint ugyanakkor a rizs sem tud mindent megmagyarázni, hiszen a régiókon belül is nagyok lehetnek a különbségek.