László
19 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Sejtik, miért lett matekzseni egy amerikai a fejsérülése után

2014.05.13. 15:26

Jason Padgettet még 2002-ben támadta meg két férfi egy karaoke bár előtt, komoly fejsérüléseket okozva a férfinak. Az esetnek volt egy meglepő következménye is, Padgett matematikai zsenivé vált, aki geometriai formákon, matematikai összefüggéseken keresztül látja a világot. Kutatók most megpróbálják megmagyarázni, hogyan lehetséges ez.

Padgett története nem új, úgy került megint a figyelem középpontjába, hogy egy hónapja megjelentette önéletrajzi könyvét. Egyike azoknak az embereknek, akik a nagyon ritka savant-szindrómában szenvednek. Ez egy olyan ritka állapot, amelyben a fejlődési rendellenességben szenvedő emberek egy vagy több területen olyan szakértelemmel, képességgel vagy éleselméjűséggel rendelkeznek, amelyek ellentétben állnak az egyén általános képességeinek korlátozottságával. Padgett esetében szerzett képességről van szó, de lehetséges genetikai oka is ennek az állapotnak.

1978611 10203623776538792 2055015928 n
Fotó: Jason Padgett

Padgett egyszerű bútorkereskedő Tacomában, Washington államban. Nagyon kevés tudományos ismerete volt, saját magát inkább bulizósnak jellemezte. A legalapvetőbb matematikai műveleteket is nehézséggel végezte el, nem igazán olvasott. Ez változott meg, amikor a két férfi megtámadta a bár előtt. Padgett visszaemlékezése szerint egy pillanatra el is ájult a fejét ért ütéstől, majd amikor magához tért, éles fényt látott.

A támadás után poszttraumatikus stresszben szenvedett, és félt közösségbe menni. Ezzel egyidőben azt is észrevette, hogy minden máshogy néz ki. Ezt úgy próbálta leírni könyvében, mintha egy külön képkockákból álló filmet nézne, de mégis minden valós időben történne. Emellett minden olyan, mintha pixelekből állna.

Ráadásul ehhez még páratlan matematikai ábrázolási képesség is társult. Folyamatosan köröket, háromszögeket rajzolt anélkül, hogy értette volna, mit csinál. Akkor változott a helyzet, amikor egy fizikus meglátta rajzait, és azt tanácsolta neki, hogy tanuljon matematikát. Padgett megfogadta a tanácsot, jelenleg másodéves hallgató az egyetemen és ígéretes számelméleti szakember.

Az eset természetesen felkeltette az idegkutatók érdeklődését, akik meg akarták érteni, miért történt ez a férfival. A kutatócsoport egyik tagja Berit Brogaard, a Miami Egyetem filozófiaprofesszora. Ő többször is megvizsgálta Padgettet fMRI-vel, azt próbálta meg kideríteni, hogy a szerzett savant-szindróma és a szinesztézia meglétéből hogyan következik, hogy geometriai formákban lát mindent. A szinesztézia az a jelenség, amikor az egyik érzékszerv által keltett benyomás aktivál egy másik érzékszervben is egy érzetet, például látjuk a szagokat, színeket társítunk számokhoz.

Szerezhető?

Berit Brogaard szerint a szerzett savant-szindróma nagyon ritka, eddig csak 15-25 esetet írtak le az orvosi szakirodalomban. Padgett bal agyféltekéje kifejezetten erős aktivitást mutat, erős az aktivitás a bal falcsonti lebenyben, de mutat aktivitást a halántéklebenyben is. Ez utóbbi a hangingerületek feldolgozása, emlékezet, beszéd, szag funkcióiért felel, a falcsonti lebenyben pedig a mozgás, orientálódás, felismerés, ingerület funkciói vannak.

Brogaard transzkraniális mágneses stimulációval vizsgálta Padgett agyi aktivitásának és képességeinek változását. A kifejezetten aktív falcsonti lebeny stimulálásakor jelentősen csökkent, sőt el is tűnt a szinesztészia képessége. Brogaard egy másik tanulmányban kimutatta, hogy amikor az idegsejtek elpusztulnak, olyan kémiai anyagot bocsátanak ki, amely növeli az agy aktivitását a környező területeken. Ez az aktivitás idővel elhalványul, de néha olyan strukturális változásokat okoz az agyban, amely véglegesnek bizonyulhat.

A kutatók egyelőre nem tudják, hogy Padgett agyában bekövetkezett változások mennyire időtállóak. Ha az agyának szerkezete is változott, akkor valószínű, hogy megmaradnak a változások.

Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy Padgetthez hasonló képességek vajon mindenkiben benne rejlenek vagy teljesen egyedi esetről van szó? Brogaard szerint valószínűleg mindenkiben van valami rejtett képesség. Elég nagy egybeesésnek kellene történnie ahhoz, ha Padgett agya különleges lenne és pont ő kapott volna olyan fejsérülést, amelytől ez ki is jön. Ráadásul nem is ő az egyetlen savant-szindrómás, akit ismer az orvostudomány.

Kutatók már korábban is találkoztak olyan esetekkel, hogy a fejsérülés különleges képességeket hoz ki egyes emberekből. Olyan is előfordult, hogy szokatlan matematikai vagy művészi képességek bontakoztak ki teljesen átlagos emberekben.

Padgett nem cserélne senkivel annak ellenére, hogy a támadás óta nem szeret emberek közé menni és nehéz neki nyilvánosság előtt megjelennie. Új képességeiről azt mondja, hogy annyira jó, hogy nem is tudja elmesélni.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!