Hortenzia, Gergő
-2 °C
8 °C

70 éve bombázták szét Debrecent

fortepan 24325
2014.06.02. 13:53

Roosevelt és Sztálin még a teheráni konferencián egyezett meg arról, hogy a szovjetek a mai Ukrajna területén létesített bázisokkal segítik a szövetségeseket abban, hogy bombázóik addig elérhetetlen célpontokat is támadni tudjanak.

Ennek az ingabombázás nevű módszernek a következménye volt a Frantic-, vagy más néven Titanic-hadművelet, amelynek első hullámában 1944. június 2-n B–17-es és B–24-es nehézbombázók támadták meg Debrecen, Miskolc, Szeged és Kolozsvár vasúti csomópontjait és egyéb célpontjait. A támadás az 1944-es amerikai bombázások legsúlyosabbika volt, egyes becslések szerint 1500-1800 ember halt meg. A jelentésekből kitűnik, hogy az áldozatok között sok volt a 14 éven aluli gyerek: már tanítási szünet volt, így a bombák becsapódásakor a gyerekek otthon voltak.

A védekezést nem csak a teljesen hatástalan légvédelem nehezítette (a hatezer méternél is magasabban repülő gépekre néhol kézifegyverekből lőttek), de a civilek nagyon elbújni sem tudtak hova. Dr. Pataky Iván, a Magyar Szárnyak című folyóiratban 1977-ben megjelentetett cikkében rámutat arra, hogy „a vasútállomások körül fölépült vasutas- és munkástelepeken, nagyrészt földszintes épületekben kevés volt az óvóhelynek alkalmas pince.”

Az ingabombázások rendszere 1944. szeptemberéig működött, ez idő alatt számos támadást intéztek magyar célpontok ellen is, bár a június 21-i ellentámadásban magyar repülők is részt vettek. Az amerikai bombázók júliusban Budapest és Vecsés fölött jelentek meg, a támadásban 509 nehézbombázó vett részt. A Múlt-kor történelmi portál szerint „ a bevetési parancsban meghatározott célpontok: az almásfüzítő-i kőolaj-finomító, a szolnoki vasúti híd különleges irányított bombákkal (nem találták el), a Weis Manfréd Művek és a Shell Olajfinomító, a dunaparti, a rákosrendezői és a nyugati rendező pályaudvarok voltak”. Itt jóval hatékonyabb volt a légvédelem, a támadók „rendkívül heves vadász elhárítással és légvédelmi tűzzel találkoztak”. Kérdés, hogy ez mennyire volt pozitív, hiszen a megzavart támadás nem a kijelölt célpontok felett szórták ki a bombákat, a bombázásban 5269 polgári lakos halt meg. 

Szeptemberben 73 B–17-es a diósgyőri acélművet támadta meg, ez a támadás már szovjet területről indult, vagyis az olaszországi amerikai bázisra visszatérő kötelék hazafelé szórta le a bombákat. Szeptember 14-én még Szolnoknál volt egy hasonló támadás, az abban részt vevő 100 B–17-es szintén szovjet ellenőrzés alatt tartott területről szállt fel.

A szolnoki volt az utolsó akció, az ingázóbombázás feleslegessé vált, egyrészt azért, mert a szovjetek hadsereg lassan átvette a terület bombázásának feladatát, másrészt a német légvédelem legyengült annyira, hogy a nyugati front mögül induló szövetséges gépeknek ne jelentsen problémát, ha a támadás után még vissza is kell fordulniuk.

A Frantic-hadművelet nem is feltétlenül a légtér ellenőrzése és a stratégiai célok lebombázásának lehetősége miatt volt fontos, inkább érdekes próbája volt a nyugatiak és a szovjetek közti együttműködésnek. A végeredmény ilyen szempontból teljes kudarc: az amerikaiakat kiszolgáló repülőtereken dolgozó szovjetek többségét érte valamilyen retorzió azért, mert túl jóban voltak a kapitalistákkal, de még Alexander Novikov szovjet légi marsallt is börtönbe zárták és megkínozták, mert szolgálataiért még az amerikai Legion of Merit kitüntetést is megkapta. Novikov Sztálin 1953-as haláláig munkatáborban raboskodott, szabadulása után tanár és író lett, a szovjet pilótaképzés meghatározó alakja.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?