Auguszta
-7 °C
0 °C

Dögöljetek meg, gondolta Ausztrália

2014.06.03. 16:40

Ausztrália ősi vulkánkitörései voltak a felelősek mintegy 510 millió évvel ezelőtt a bonyolultabb életformák első tömeges kihalásáért – jelentette az MTI.

A perth-i Curtin Egyetem kutatócsoportja radioaktív kormeghatározással állapították meg a Kalkarindji vulkanikus területen történt kitörések idejét. A láva több mint kétmillió négyzetkilométernyi területet borított be a mai Északi területen és Nyugat-Ausztráliában.

A kitörések ideje egybeesett az 510-511 millió évvel ezelőtti, korai-közép kambriumi kihalási eseménnyel. Ez volt a többsejtű életformák első tömeges kipusztulásának ideje. 

Számos bizonyíték alátámasztja, hogy ez a kihalási esemény, amely során a fajok 50 százaléka kipusztult, éghajlati változásokkal és az óceánok oxigéntartalmának lecsökkenésével volt összefüggésben, ám a változásokat előidéző pontos folyamat ez idáig ismeretlen volt. [...] Nem csupán azt sikerült bizonyítanunk, hogy a Kalkarindji vulkanikus terület a kambriumi kihalási eseménnyel egy időben alakult ki, hanem a terület vulkanikus kőzeteinek vizsgálata révén kén-dioxid-csökkentést is kimutattunk, ami azt jelzi, hogy az erupciók során a kén a légkörbe került.

– mondta Jourdan, aki felidézte a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörését is. A kén-dioxid-kicsapódás miatt a következő pár évben néhány tized Celsius-fokkal csökkent a globális átlaghőmérséklet.

Ha egy Pinatuboéhoz hasonló, viszonylag kis méretű vulkánkitörés ilyen hatással van a klímára, akkor el lehet képzelni, hogy egy Nyugat-Ausztrália méretű vulkanikus terület mire képes.

A kutatók szerint a tömeges kihalásokért valószínűleg a vulkánkitörések okozta gyors éghajlatváltozások a felelősek; mivel a fajok nehezen tudtak alkalmazkodni a hirtelen változásokhoz, az végül a pusztulásukhoz vezetett.