Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az űr tele van szórva gyémánttal

2014.06.03. 10:26
A Yale Egyetem csillagászainak vizsgálata szerint a szénben gazdag exobolygók sokkal gyakoribbak lehetnek az eddig véltnél. Ez a lemeztektonikával, az éghajlattal és sok más tényezővel kapcsolatban is új kérdéseket vet fel.

A Yale kutatóinak új tanulmánya szerint az exobolygók között az eddig véltnél sokkal több lehet a grafitot vagy gyémántot nagy mennyiségben tartalmazó égitestekből. Ez új kérdéseket vethet fel a szénben gazdag környezetek éghajlatra, lemeztektonikára, illetve az élet kialakulására gyakorolt hatását illetően is.

A kutatást vezető John Moriarty szerint a Földön viszonylag kevés szén van, de ennek a karbonát-szilikát cikluson keresztül kulcsfontosságú szerepe van; az élet megjelenésében éppúgy, mint az éghajlatunk szabályozásában.

Nyitott kérdés, hogy a szénben gazdag környezetek kémiája miként befolyásolhatja az exobolygók lakhatóságát, de Moriarty és munkatársai remélik, hogy az eredmények felgyorsíthatják a témával foglalkozó kutatásokat, és segíthetnek a problémák mielőbbi megválaszolásában.

Fontos a szén-oxigén arány

A kőzetbolygókról azt gondoljuk, hogy a Földhöz hasonlóan főleg vasból, oxigénből, magnéziumból és szilíciumból állnak, de szenet csak nagyon kis arányban tartalmaznak. A szénben gazdag exobolygók esetében ez utóbbi a néhány százaléktól a teljes tömegük háromnegyedéig is terjedhet. (A Föld széntartalma mindössze 0,005 százalék.)

Moriarty és kollégái – Debra Fischer és Nikku Madhusudhan – új modellt fejlesztettek ki az exobolygók összetételének megállapítására. Az erre vonatkozó korábbi munkák általában a csillagok körüli por- és gázkorongok statikus állapotaiból indultak ki, az új modell viszont figyelembe veszi a protoplanetáris korongokban a korral bekövetkező kémiai fejlődést is.

A kutatók szerint azokban a korongokban, amelyekben a szén-oxigén arány 0,8-nél nagyobb, a diszk centrumától a korábban feltételezettnél nagyobb távolságban is kialakulhatnak szénbolygók. Ilyen planéták még a 0,65-nél kisebb szén-oxigén aránnyal rendelkező protoplanetáris korongokban is létrejöhetnek a csillaguk közelében.

A korábbi modellek szerint a szénben gazdag bolygók csak azokban a diszkekben alakulhattak ki, melyekre a 0,8-es arány érvényes. A kutatók szerint eredményük azért lényeges, mert sokkal több olyan csillag van, amelyeknél a szén-oxigén arány 0,65-nél nagyobb, mint olyan, ahol ez az érték a 0,8-at is meghaladja.

Madhusudhan szerint a vizsgálatuk azt mutatja, hogy az exobolygók kémiai összetétele igen változékony lehet, sok olyan bolygóval, amelyek drasztikusan különböznek a Földtől. Fischer szerint az is fontos kérdés, hogy a Föld tipikus kőzetbolygó-e vagy sem. Az exobolygók egyre növekvő száma ellenére erre a kérdésre még nincs válasz, és az új kutatás tovább bővíti a távoli bolygók lakhatóságával kapcsolatos tényezők számát.