Valér
2 °C
8 °C

Magyar agyakkal erősít a graféntudomány

2014.06.23. 15:10
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Nanoszerkezetek Kutatócsoportja csatlakozik az Európai Bizottság által kezdeményezett programhoz, a Graphene Flagship projekthez.Az unióban kiemelt figyelmet kap a grafénkutatás; a feltörekvő technológiák fejlesztésére irányuló FET (Future and emerging technologies) programra jelentkező tizenkét pályázatból 2013-ban az „Emberi agy” és a „Grafén” elnevezésű, tízéves futamidejű projekt kapott kiemelt támogatást.

Az egymilliárd eurós költségvetésből gazdálkodó Graphene Flagship célja, hogy a grafén a kutatólaboratóriumokból mihamarabb átkerüljön a mindennapokba, új munkahelyeket teremtve ezzel. A programban 2014-re újabb csatlakozási pályázatokat hirdettek meg, így az MTA kutatóközpontjai is csatlakozhattak a projektekhez.

Az Európai Bizottság 2014. június 23-án nyilvánosságra hozott döntése értelmében megduplázódik a „Grafén” kiemelt projektben résztvevők száma. Az akadémiai kutatók egy kilenctagú konzorcium tagjaként csatlakoznak a programhoz, a kutatásokat a belga Philippe Lambin professzor koordinálja, az MTA TTK MFA mellett belga, bolgár, fehérorosz, finn, görög, olasz egyetemek és intézetek is tagjai a csoportnak.

Bocsánat, én hiányoztam, amikor az iskolában a grafént tanították

A XXI. század csodaanyagaként is emlegetett grafént először 2004-ben állították elő. A két felfedezőt, Andre Geimet és Konsztantyin Novoszjolovot 2010-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki (utóbbival interjút is készítettünk).

A grafit egyetlen atom vastagságú rétegével kapcsolatos kutatások gyorsan haladnak; csak tavaly 12 000 publikáció jelent meg a témában. Ez az egyik legesélyesebb anyag arra, hogy új utakat nyisson a nanoelektronikában, mivel elektromos tulajdonságai sok szempontból, így a töltéshordozók mozgékonyságának tekintetében is, felülmúlják a szilíciuméit.

A grafént több jellemzője, például a szilárdsága, az átlátszósága és a hajlékonysága alkalmassá teszi a hajlékony síkképernyőkben való felhasználásra is. Izgalmas kutatási irány a tisztán grafénalapú nanoelektronika, ahol nemcsak a kijelzőt, hanem a központi egységet is kétdimenziós kristályok alkotják.

Biró László Péter, az MTA levelező tagja, az MTA TTK MFA Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a kutatócsoportja közel egy évtizede foglalkozik grafénkutatással, és az elmúlt években több területen is áttörést ért el, például a grafén atomi pontosságú megmunkálásában és a kémiai leválasztással előállított grafén tulajdonságainak megértésében.

Világelsőként sikerült a grafénból alig néhány atom szélességű szalagokat kivágnunk. Emellett olyan kémiai maratási eljárást dolgoztunk ki, amellyel atomi léptékben meghatározott szerkezetű éleket lehet kialakítani a grafénban, és laboratóriumunk elsőként volt képes a nanométernél, azaz a méter milliárdod részénél rövidebb hullámokat kelteni benne. A kutatócsoport tagjai nagy nemzetközi figyelmet kiváltó tanulmányokban mutatták be a kémiai úton leválasztott grafén szemcsehatárainak szerepét az anyag elektromos tulajdonságainak meghatározásában.

– mondta Biró László Péter.