Viola
-6 °C
-2 °C

A zöldséget is szerette a neandervölgyi

2014.06.26. 14:45

A mai Spanyolország területén élt neandervölgyiek az eddig véltnél több zöldséget ehettek – írja az MTI, egy szakértői csoport fosszilis ürülékmaradványokon végzett kutatási eredményére hivatkozva.

Az El Salt barlangjaiban talált leletek korát nagyjából ötvenezer évesre becsülték, így az innen vett öt talajminta a valaha talált legrégebbi emberi széklet – jóval öregebb, mint a modern embertől (Homo sapiens) származó más fekáliamaradványok, amiket egyiptomi múmiákban és ókori görög latrinákban találtak.

A fogkő és a széklet nem hazudik

Ainara Sistiaga, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója munkatársaival olyan anyagokat keresett, amik a hús és zöldségek fogyasztására jellemző. A hús esetében ez az anyag a koleszterinfeldolgozáskor keletkező koprosztanol, a zöldségnél a 5 béta-sztigmaszterol.

A szakértők szerint a neandervölgyi emberek székletének nagy része húsból áll, de egyértelmű jelei vannak a zöldségfogyasztásnak is: a növényi táplálék aránya nagyobb a korábban feltételezettnél.

A korábbi elemzési módszerek elsősorban a megemésztett fehérjére koncentráltak, és ez az eljárás alulbecsülte a növényi hányadot. A fogkőelemzések is utaltak rá, hogy a neandervölgyiek fogyasztottak zöldséget, de az ürülék megvizsgálása szolgáltatta az első közvetlen bizonyítékot.

A Homo neanderthalensis, a modern ember kihalt rokona mintegy 230-40 ezer éve élt Eurázsiában. A tudósok szerint kihalásában nagy szerepet játszott főként húson alapuló táplálkozása.