Vilhelmina
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Kőkori koponya és agydarab a művház alatt

2014.08.06. 15:31

Körülbelül nyolcezer éves koponyatöredékeket találtak egy ismert norvég lelőhelyen, ahol korábban kőkorszaki vadászó-gyűjtögető népekről maradványai kerültek elő. A körülbelül nyolcezer éves sírban fekvő felnőtt férfi maradványai mellett egy csecsemő koponyáját is megtalálták, belsejében szürke, agyagszerű anyaggal. Gaute Reitan, az oslói Kultúrtörténeti Múzeum régésze szerint a koponyához a csecsemő agyának egy darabja tapadt hozzá, ám a leletet még nem tudták tüzetesebben megvizsgálni.

A koponya a tavaly indult ásatás legjelentősebb leletének ígérkezik – már csak azért is, mert Skandináviában még nem találtak ilyen ősi emberi maradványokat. A feltárás azután indult meg, hogy néhány helyi régész egy művelődési központ építésére kijelölt területen kezdett el kutakodni, és némi szerencsével egy kőkori település nyomaira bukkantak. Az eddig talált nyílhegyek és a pattintott kövek alapján a régészek arra következtetnek, hogy a terület valamikor vadászok szálláshelye volt – erre utalnak a most feltárt sírban eltemetett agancsok is.

Bár a kőkori skandinávok elsősorban halászatból és tengerparti állatok elejtéséből éltek, a szárazföldi vadászok körében komoly és meglepően egységes vallási szokások alakultak ki. Ezek részét képezte a sajátos temetési szertartás, melynek során trófeákat – általában szarvasagancsokat – helyeztek el a vadászok sírjában.

A most feltárt sír újabb titkokat fedhet fel ezekről a szertartásokról, a leleteken elvégzett kémiai és DNS-tesztek pedig sokat elárulhatnak a nyolcezer évvel ezelőtt élt skandinávok életmódjáról. Az eredményekre azonban akár hónapokat is várhatunk, hiszen a talaj rendkívüli sűrűsége miatt a régészek még nem tudták teljesen kiemelni a kőkori csontokat.