Ferenc, Olívia
-3 °C
2 °C

Az űrben még aludni sem lehet

2014.08.08. 11:40

Egy új tanulmány szerint az űrhajósok gyakran szenvednek az alvásmegvonástól az űrutazások ideje alatt, illetve a küldetés előtti hónapokban. Ha ez még nem lenne elég, a kutatás azt is kiderítette, hogy az űrhajósok háromnegyede altatót szed, amíg az űrben van – néha csupán néhány órával az ébredés előtt.

Ez azért aggasztó, mert a nyugtatók és altatók befolyásolhatják az űrhajósok éberségét, így rosszabbul reagálhatnak a vészhelyzetekre.

Az alvást elősegítő gyógyszerek leronthatják a legénység egyes tagjainak legjobb teljesítményét, ha álmukból ébreszti fel őket egy riasztás.

– írták a kutatók a Lancet Neurology legújabb számában. Szerintük érdemes lenne más módszert keresni az űrhajósok nyugodt alvásának biztosítására.

A kutatók összesen 64 űrhajóst vizsgáltak meg a tanulmányhoz; ők 2001 és 2011 között többször jártak az űrben. A megkérdezettek közül 21-en a Nemzetközi Űrállomáson voltak 2006 és 2011 közt. A legénység tagjai egy olyan eszközt hordtak a csuklójukon, ami nyomon követte, mennyit alszanak, és naplót vezetett erről. A kutatók összesen 4200 űrbeli és 4000 földi éjszaka adatait elemezhették.

  • Megállapították, hogy az űrhajósok kevesebbet alszanak a küldetés előtti hónapokban, illetve a küldetés alatt, mint a küldetés utáni héten.
  • Három hónappal a küldetés előtt az űrhajósok átlagosan 6 és fél órát aludtak, ami nagyjából 30 perccel kevesebb, mint egy átlagos amerikai alvásideje.
  • Az űrhajósok is 40 perccel tovább aludtak, miután visszatértek a Földre a küldetés végén.
  • Az űrrepülések alatt az űrhajósok átlagosan 6 órát alszanak éjszakánként. Az űrsiklók legénysége csak az űrben töltött éjszakák 0,3 százalékában alszik 8 órát.

Az űr és a stressz rossz kombináció

Mindez nemcsak az űrhajósokra jellemző, vagyis nem konkrétan az űr közelsége tehet a csökkent alvásigényről. Itt a Földön is gyakran előfordul, hogy a stressz, a sok munka vagy a nagyobb megterhelést jelentő események előtt kevesebbet alszunk, és akkor is kevésbé nyugodtan.

Az űrutazás legalább ilyen kemény megterheléssel jár. Az űrállomás legénysége sokat panaszkodik a rengeteg munka, a nagy zaj és a hőingadozás miatt – az ISS-en hol forróság van, hol jéghideg. A kutatók szerint a súlytalanság is lehet az álmatlanság oka, bár kérdéses, mennyire, mivel a legénység általában a falhoz vagy a fekvőhelyéhez szíjazza magát alvás előtt.

A tanulmány szerint nem bizonyított, hogy az űrhajósoknak jót tennének az altatók. Bár a legénység 78 százaléka szedte őket, és azt állították, hogy így gyorsabban el tudtak aludni, a mérések szerint nem aludtak többet, mint azok a társaik, akik nem szedtek gyógyszert.