Valér
1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Szubatomi részecskéket is lát a mesterséges retina

2014.09.23. 09:39

Az emberi szem ihlette a fizikusokat egy olyan processzor kifejlesztésére, amely a jelenlegieknél négyszázszor nagyobb sebességgel képes elemezni a keletkező szubatomi részecskéket. Az eszközt 2020-tól alkalmazhatják a nagy hadronütköztetőnél (LHC) – írja az MTI.

„Az emberi szem ideghártyája, a retina sejtjei helyileg elemzik a látott mintázatokat, amelyekkel az agynak már nem kell bajlódnia, így a kapott vizuális információ értelmezésére összpontosíthat, anélkül, hogy a részletekbe kellene bonyolódnia. Ugyanígy működik a mesterséges retina is: azonnal elemzi a szubatomi részecskék pályáját, amelyek a csaknem a fény sebességével száguldó protonnyalábok ütközése során keletkeznek” – magyarázta Diego Tonelli, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusa.

2013-as leállítása előtt az LHC másodpercenként 40 millió ütközést generált. Ezek mindegyike során több száz töltött részecske született, amelyeket csupán pályagörbéjük alapján lehet észlelni. A nagy hadronütköztető jövő évi újraindítása után a korábbinál magasabb energián ütköztetik a protonnyalábokat, s ezek során az előzőekhez képest lényegesen több új részecske képződik. Az óriási adathalmaz elemzése egyre növekvő feladatot jelent a szakemberek számára - olvasható a BBC hírei között.

Megoldást a mesterséges retina jelenthet, az a processzor, amely azonnal elemzi a keletkező részecskék pályáját. Az így összegyűjtött adatok alapján pedig olyan számítógépes algoritmust állítottak össze, amellyel a komputer automatikusan monitorozza és vizsgálja a részecskék pályáját.

„Négyszázszor gyorsabban működik, mint a nagyenergiájú fizikában alkalmazott bármilyen eszköz. Alkalmazása lehetővé tenné, hogy sokkal érdekesebb adatokat sokkal gyorsabban gyűjtsünk össze” – fogalmazott Diego Tonelli.

Tara Shears, a CERN fizikusa, a Liverpooli Egyetem tanára szerint az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet 2020-tól használhatja az algoritmust. Elsősorban olyan kísérletekben alkalmazhatják, amelyek az anyag alapkövei, a kvarkok közötti kölcsönhatással foglalkoznak.