Szilárda
-4 °C
3 °C

Az emberi szem is látja az infrafényt

2014.12.03. 10:33

Egy most megjelent tanulmány szerint az emberi szem mégis képes érzékelni a láthatatlan infravörös fényeket – írja az MTI.

Az amerikai, lengyel, svájci és norvég tudósokból álló kutatócsoport erős infravörös lézerimpulzusokkal bombázott emberi és egérszemből nyert retinasejteket. Megfigyelték, hogy amikor a lézer gyorsabban pulzál, a fényérzékelő retinasejteket néha kétszer annyi infraenergia éri; ilyenkor a szem érzékelheti az egyébként láthatatlan fényt is.

A kutatást azután kezdődött, hogy több tudós is zöld fényvillanásokat vélt látni, miközben infravörös lézerekkel dolgozott. A szakemberek tudni akarták, hogyan érzékelhették a fényt, ha az az emberi szemnek elvileg láthatatlan.

A kutatócsoport egyik vezetője, Frans Vinberg elmondta: különböző időtartalmú lézerimpulzusokat próbáltak ki, amik mind ugyanannyi fotont bocsátottak ki. Az eredmények szerint minél rövidebb az impulzus, annál valószínűbb, hogy az emberi szem megláthatja.

Sok foton, rövid impulzus

Normális esetben a fényt alkotó részecskét, a fotont érzékeli a retina. Ennek hatására létrejön egy fotopigment nevű molekula, és ezzel megkezdődik a fény képpé alakítása. Általában minden egyes fotopigment egy fotont nyel el. Amikor azonban sok fotont adagoltak a rövid impulzusú, gyorsan pulzáló lézerfénybe, egyetlen fotopigment akár két fotont is elnyelt egyszerre.

A tanulmány szerint két egyidejűleg befogott foton energiája már elég lehet a pigment aktiválásához, és a normális esetben láthatatlan infravörös fény észleléséhez.

A kutatási eredményeket a szakértők egy új típusú ophthalmoszkóp kifejlesztéséhez szeretnék felhasználni, amin most is dolgoznak. A készülékkel vizsgálni lehet a szemfeneket, illetve retinastimulációra is alkalmas – így megállapítható, hogy a retina megfelelően működik-e.

Bár ez volt az első kutatás, ami azzal foglalkozott, észlelheti-e a szem az infravörös fényt, az ismert tény, hogy kevésbé erős lézerfénnyel láthatóvá lehet tenni dolgokat. A kétfoton mikroszkópia például lézert használ a fluoreszcens festékmolekulák követéséhez a szövetekben.