Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Vízfolyásnyomokat találtak a Vestán

20141126-vesta-terkep
2014.12.08. 11:59 Módosítva: 2014-12-08 12:30:58

A Dawn űrszonda egy éven át keringett a második legnagyobb főövi kisbolygó, a Vesta körül, és részletes geológiai térképet készített. Az átlagosan 525 km átmérőjű Vesta kisbolygó Naprendszerünk utolsó megmaradt bolygócsírája, bolygókezdeménye, melynek differenciált belső szerkezete van. Bár az  Ceres majdnem kétszer ekkora, a Vesta jobban érdekli a szakembereket.

A Dawn-szonda 2011 szeptembere és 2012 júliusa között térképezte fel a Vestát, most pedig útban van a Ceres felé, melyet jövő tavasszal fog elérni. Bazaltos felszíne, lapult alakja, és a hozzá kapcsolódó számos tagból álló kisbolygócsalád egészen egyedi égitestté teszi a Vestát, amit a Dawn által a felszínen talál vízfolyásnyomok tovább fokoznak.

20141126-vesta-DAWN
Fotó: Csillagaszat.hu

Egy könyvet tele lehetne írni erről a maradványról, amelyből végül nem lett bolygó, mert nem talált társakat, akikekkel összeolvadva megnövelhette volna méretét. Majdnem a Vesta is a pusztulás sorsára jutott, 1-2 milliárd évvel ezelőtt két hatalmas becsapódás is érte a déli felét ezért lapult az alakja, de kemény belső szerkezete végül kitartott, bár hatalmas gyűrődések keletkeztek rajta, a kirepülő törmelék pedig meteoritok formájában még bolygónkra is eljutott. A Dawn által készített felvételeket elemző kutatócsoport nemrég tette közé a Vesta geológiai térképét, amely jól mutatja, hogy mennyire bonyolult fejlődési utat járhat be egy Texas méretű égitest is, és mennyire komplex felszín alakulhat ki, ha 4 milliárd év áll rendelkezésre.

A fenti térképen barna szín jelöli a legősibb, erősen kráterezett északi területeket. Ezen futnak keresztül lila és világoskék (Saturnalia Fossae Formation) színnel jelölve azok a terület, amelyeket a két déli becsapódás meggyűrt, megváltoztatott. Szintén ezekhez a becsapódásokhoz tartozik az egyenlítőn majdnem körbefutó világoskék régió (Divalia Fossae Formation). A déli féltekét a Rheasilvia és a Veneneia névvel illetett hatalmas becsadások medencéi utalják, sötétkék és világoslila színnel jelölve. A felszínen szétszórt sárga, zöld és narancs foltok pedig a fiatalabb becsapódások, csuszamlások helyét mutatják.