Rafael
18 °C
32 °C

Hatalmas tó volt a Marson

mars-rover-curiosity-grotz-alluvial-pia19078-full
2014.12.09. 09:19

A Curiosity jelenlegi marsi tartózkodási helye, a Gale-kráter valaha hatalmas tó volt, elég nagy ahhoz, hogy élet keletkezzen benne. A Mars-járóból származó megfigyelések alapján több vízfolyam is a hatalmas tóba torkollott, ami több tízmillió évig létezhetett – jelentették be a NASA JPL kutatói.

A Curiosity nem sokkal azután, hogy landolt, elindult az öt kilométer magas Sharp-hegyre, a kráter középpontjában. A hegy lábait szeptemberben érte el, a csapat ekkor belefúrt a kövekbe, és elemezte az eredményeket. A fő cél az volt, hogy bizonyítékot találjanak: a Mars valaha lakható lehetett.

A kutatók december nyolcadikán sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a Gale krátert valaha tó borította, amely többször kiszáradt és újra megjelent a távoli múltban,  több százezer, esetleg millió éves üledéket hagyva maga után.

A kutatók a kövek vizsgálatával jöttek rá, hogy nem folyóról van szó: víz nyomát már korábban felfedezték, de a kavicsok a hegy irányába álltak, ami paradoxon, mivel onnan kellett volna lefelé folynia a víznek.

A megoldás annyi, hogy a víz a másik irányba folyt, megtöltve a krátert, tavat létrehozva. A kutatók több deltát is felfedeztek egymáson, amik a változó klímával alakulhattak így.

A Sharp-hegy alapjánál sokkal vékonyabb és laposabb rétegeket találtak, amik egyértelműen egy tóhoz tartoznak. A tó már akkor felmerült a kutatókban, amikor kiválasztották a landolási helyet, mostanra viszont van elég bizonyíték is.

A valaha volt tó viszont újabb kérdéseket vet fel: a marsi víz már csak a sarki jégsapkákban létezik; hogy volt képes a bolygó elég vizet tartani az atmoszférájában, hogy a Gale-kráter vize el ne párologjon?

„Az éghajlati rendszerben víznek kellett lenni” – mondja a NASA JPL egyik kutatója Ashwin Vasavada. Szerinte a Marson óceánoknak kellett lenni és hidrológiai körnek. A tó többször kiszáradhatott, ezt vulkáni aktivitások vagy a kráterbeli történések okozhatták.