Máté, Mirella
12 °C
30 °C

Idén az űrkutatáson pörögtünk legtöbbet

15544759719 9f225156a1 o
2014.12.30. 18:03
A tudomány világát idén is rengeteg felfedezés kavarta fel, volt aztán persze olyan, amit később visszavontak, cáfoltak, ahogy ez lenni szokott, de idén sokkal kevesebb, mint néhány éve. A globális felmelegedés már a nyakunkon van, megoldás nincs, de a napenergiában voltak áttörések. Nagyon szeretnénk már a Marsra menni, de az állami és a magánűrkutatás is bukdácsol, ráadásul egy „póló is hátráltatja a fejlődést”. Azért egy üstökösre is leszálltunk. Ezek voltak 2014 legnagyobb visszhangot kiváltó tudományos eredményei.

Mik voltak a tudományos világ eredményei 2014-ben? Listánk egyáltalán nem teljes, nem is a tudományos értelemben vett legnagyobb eredményeket válogattuk össze, hanem azokat, amik a laikusokat is a legjobban foglalkoztatják. Ez szükségképpen kiemel néhány látványosabb területet, és elnyomja azokat a fontos eredményeket, amik még messze vannak a gyakorlati alkalmazástól.

Tényleg megsülünk

Márciusban az ENSZ Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) nevű munkacsoportja kiadta 6-7 évente megjelentetett jelentését, amely sötét képet festett a jövőről:  az élővilág, a növényzet és a tengerek borzasztó állapotban vannak, egyes fajok a kihalás szélén állnak, és ha semmi sem változik, évtizedeken belül nem lesz mit ennünk. 

Meglepő is lett volna, de nem tévedtek, az egész évben beérkező kutatási adatok bőven adnak okot merengésre: májusban kiderült, hogy az Antarktisz 160 milliárd tonna jeget veszít, kétszer annyit, mint az előző megfigyeléskor. Augusztusban kiderült, hogy a Grönland jégvesztesége is megduplázódott az elmúlt öt évben.

1880 óta, mióta folyamatosan mérik a földi hőmérsékletet, 2014-ben melegrekordot döntött:

  • május,
  • június,
  • augusztus,
  • és szeptember is.

Elég rémisztő sorozat, önmagában is, hát még ha hozzávesszük, hogy a felmelegedés miatt a villámok is megszaporodnak majd. Mit teszünk ez ellen? Ausztráliában hatalmas szénbányát nyitottak, a kutatóknak viszont új napenergia-hatékonysági rekordot sikerült beállítaniuk.

Félrement ősrobbanás

Márciusban robbant a hír: megtalálták a kozmológia szent grálját, olyan jeleket, amik az ősrobbanás pillanatából származhatnak. A Déli-sarkon egy kutatócsoport a BICEP2 űrteleszkóppal a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást (cosmic microwave background, CMB) vizsgálva fedezett fel egy ősi fényjelet. A felfedezés azért lett volna átütő erejű, mert alátámasztja az ősrobbanás elméletét, amire eddig nem sikerült gyakorlati bizonyítékot találni.

Sajnos csak lett volna: már a kezdetektől vitatták az eredményeket, júniusra kiderült, hogy a bizonyítékokat nem igazán sikerül megerősíteni más kutatócsoportoknak, és még szeptemberben is ugyanerre jutottak a kutatók. 

Nagyon akarjuk a Marsot

Az űrkutatásban idén három dolog vitt mindent:

  • a Mars,
  • a Rosetta
  • és a magánűrcégek.

A Marson még mindig dolgozik az Opportunity és a Curiosity, nemrég derült ki, hogy sikerült egy hatalmas, volt tavat találnia, sőt elég sok metánt is, bizonyították, hogy a Mars valaha alkalmas volt a mikrobiális életre. Pályára állt az olcsó indiai űrszonda, a NASA pedig tényleg eldöntötte: 2030 körül embert küldenek a bolygóra.

Egy sokkal kisebb égitest tartotta még ekkora lázban a Földet: az Európai űrügynökség Philae nevű űrszondájának sikerült landolnia a 67P/Csurjumov–Geraszimenkó üstökösön. Az ügy politikai hullámokat is kavart, mivel az ügynökség vezető tudósa nőket ábrázoló pólóban jelent meg a sajtó előtt, a Verge újságírója kiakadt, az eredeti cím szerint „a pólód visszatartja a fejlődést” alapgondolattal heves publicisztikát közölt a témában. A pólót egyébként nő tervezte

Szerencsére a politikai vitákat hamar elhomályosították a tudományos eredmények: kiderült, hogy a Rosetta a földitől eltérő összetételű vizet talált. Az eredmény (több másikkal együtt) pedig alapvetően átírhatja, amit eddig a földi vizek eredetéről gondoltunk: a víz aszteroidákból, nem üstökösökből származhat.

Kisebb hibákkal nagyot ment 2014-ben a magánűripar, futott a SpaceX nevű magánűrcég: sikeres az újrahasznosítható Falcon–9 rakétájuk tesztje, fellőtték az első műholdjukat. Nem volt ilyen jó éve a Virgin Galacticnak: egyik berepülőpilótájuk meghalt a Space Ship Two tesztjén. Persze az állami űrkutatásnak is voltak gondjai, darabjaira hullott a NASA Antrés nevű rakétája.  Sikeres volt viszont az Orion űrhajó tesztje, amellyel reményei szerint egyszer majd a Marsra megy az űrügynökség. 

Nem szabad elfeledkezni Kínáról sem, akik idén sikeresen eljutottak a Holdig, le is szállt rá Jáde nyúl nevű űrszondájuk, azonban egy kő elég hamar kicsinálta. Adatokat azért tudott visszaküldeni, a küldetés mindenképpen mérföldkő a kínai űrkutatásban.

És persze a Voyager idén is kiért valahonnan valahova.

Félünk az ebolától

Az orvostudománnyal kapcsolatos híreket idén egyértelműen a még tavaly kitört ebolajárvány uralta. Rengeteg cég próbálkozik vakcina kifejlesztésével, azonban a legígéretesebb darabok is még csak a klinikai tesztek első fázisában tartanak, onnan is visszadobták az addig legjobban teljesítő darabot: hiába szálltak be rengetegen önkéntesen a tesztelésbe, a dolog nem halad. A betegség több nyugati országban is megjelent, de ezek csak elszigetelt esetek voltak, Nyugat-Afrikában viszont nem igazán csillapodik a járvány.

Jó hír viszont, hogy egyre gyengül a HIV vírus, már nem okoz akkora arányban AIDS-et. Még év elején robbant a hír, hogy sikerült meggyógyítani egy HIV-es csecsemőt, júliusra azonban kiderült: a siker nem volt teljes, nem sikerült megfékezni az anyaméhen belüli fertőzést, a négyéves gyereknél újra kimutatható a HIV. 

Egyre hangosabbak az antibiotikum-rezisztencia problémáját kiabáló kutatók is, megoldás azonban egyelőre nincs, bár kutatásból, próbálkozásból nincs hiány. A WHO április 30-án bejelentette, hogy az antibiotikum-rezisztencia globális probléma.

Lassan összeérnek a techcégek az orvostudománnyal, a Google például cukorszintmérő okoskontaklencsét fejleszt. A Harvard kutatóinak pedig sikerült a gondolatátvitel két ember között, az interneten keresztül.

Szeretnénk a fúziót

Régóta pörög a világ a fúziós erőműveken, az ingyenáram persze jól jönne. Volt is pár áttörésnek hangzó fejlemény még tavaly, amikről idén kiderült, hogy annyira mégsem azok, a valódi erőmű még mindig messze van. Ez viszont nem tántorította el a Lockheed Martint attól, hogy egy évtizeden belül fúziós erőművet építsen.

AW 10 20 2014 3718
Fotó: Lockheed Martin

A nukleáris fúziót nem csak a Lockheed Martin kutatja. Az Európai Bizottság a múlt héten jelentette be, hogy 2020-ig összesen 850 millió eurót költenének a nukleáris fúzió tanulmányozására. Mindenesetre 5-10 éven belül érdemes lesz visszatérni a kérdésre.

Egyre több a használható tudományos eredmény a kvantumfizika világában is, a Samsung például rekordot állított be a kvantumteleportálásban, a Google pedig teljes mellszélességgel rajta van a kvantumszámítógép megvalósításán.

Elég nagy visszhangot kapott még az ausztrál kutatók által kifejlesztett vonósugár, igaz, egyelőre csak üvegfalú tartályban működik, és csak pingponglabdákat tud mozgatni, de hát mégis a Star Trekre hasonlít. 

Az év legfontosabb nem tudományos tudományos eredménye pedig

 minden bizonnyal az, hogy a pápa szerint van evolúció.