Henrik, Roland, Örkény
16 °C
30 °C

Négyet rengett, de még nincs vége Nógrádban

2015.01.02. 12:16

Magyarország távol van az aktív lemezhatároktól, jelenlegi tudásunk szerint nem jellemző, hogy akkora feszültség halmozódik fel, ami katasztrofális erejű földrengést eredményezne. Utórengések azonban még
lehetnek Nógrádban, akár 4-es erejűek is

– mondta el kérdésünkre dr. Kiszely Márta, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium ügyeletes munkatársa. Ezek a nagyobb, 4-es erejű rengések olyan lassan csengenek le, hogy akár hónapokon keresztül is lehetnek utórengéseik.

Dátum Időpont Szélesség (É) Hosszúság (K) Magnitúdó Hely
2015-01-01 19:44:36 48.029 19.424 2.8 Magyarország
2015-01-01 14:22:09 48.012 19.435 3.1 Magyarország
2015-01-01 10:45:57 48.009 19.424 4.0 Magyarország
2015-01-01 06:43:23 48.029 19.434 3.9 Magyarország
2014-12-23 13:12:02 45.482 20.966 3.7 Románia
2014-12-12 02:50:27 49.087 18.328 3.2 Szlovákia
2014-12-07 21:04:03 45.814 27.337 4.6 Románia

A most megrázott terület 2013 óta egyre aktívabb, tudtuk meg a szeizmológustól, és már tavaly januárban is volt négy nagyobb rengés Iliny község közelében, ahol az idei rengéseket is észlelték. 2014 január 19-én Ilinyben 3,2-es rengést mértek, aznap a vele szomszédos Cserhátsurányban viszont 4,2-es volt a manitúdó.

A szeizmológiai intézet munkatársa elmondta, sokkal több rezgés van, mint amennyiről a lakosság értesül. Számos rezgést csak egy-egy állomás regisztrál.

1939524 818604998178807 193215187969446870 n.png
Fotó: Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium

Afrika támadja Eurázsiát

A rengések hátterében az áll, hogy az Afrikai-lemez folyamatosan közeledik az Eurázsiai-lemez felé, évente 6-6,5 mm/év északnyugati irányú relatív sebességgel. A Kárpát-medencét az ellentétes oldalról viszont a merevnek tekinthető eurázsiai lemezbelső veszi körül, így ez a mozgás folyamatos összenyomódást okoz, aminek mértéke 1-1,5 mm évente. Ez a tektonikus feszültség részben földrengésben (mint most is), részben plasztikus deformáció formájában szabadul fel.

A régióban azonban nem nálunk vannak a legnagyobb földrengések. Szlovákiában és Romániában, illetve a délszláv államokban is sűrűbben mérnek nagyobb földmozgásokat. Az talán senkit sem lep meg, hogy a vulkánokkal is díszített Olaszországban jóval gyakoribbak a rengések.

A hazánkban tapasztalt 4-es erejű rengések csak kisebb épületkárokkal járnak: megsérülhetnek a kémények, lehullhat a vakolat, és persze a polcok is a földre dobálhatják a családi porcelánt. A szaizmológusok azt javasolják, hogy amíg tart a rengés, ne hagyjuk el az épületet. Ilyenkor az asztal vagy az ajtókeret alá érdemes behúzódni. Ha elállt a rengés, akkor kell ellenőrizni a kéményt, valamint a gáz- és villanyvezetékeket.

Kemény helyzet nem volt 

Csak kéményhelyzet, Magyarnándorban, ahol a berceli katasztrófavédelmi őrs munkatársainak vissza kellett bontaniuk egy  veszélyesen megdőlt egy kéményt. A fűtés nélkül maradt ház három lakója ideiglenesen rokonokhoz költözött.

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság  biztonsági okból ellenőrizte a térség víztározóit, felvették a kapcsolatot a veszélyes üzemek, a köz- és a vasúti közlekedés, valamint a gáz-, víz-, távhő- és áramszolgáltatás szakembereivel. Így kiderült, hogy a létfontosságú közművek zavartalanul működtek Nógrád megyében január 1-jén.