Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megfejtették a Húsvét-sziget pusztulásának titkát

2015.01.09. 14:02

A Húsvét-sziget pusztulását sokkal inkább a helyi környezet állapota okozta, mintsem az emberi tevékenység – állapította meg a világ háta mögötti helyről készült egyik legfrissebb tanulmány.

1024px-Easter Island map-en.svg.png

Az első telepesek 1200 környékén érkeztek a szigetre, az európaiak azonban csak 1722-ben szálltak ott partra. A hatalmas fejszobrokról ismert sziget lakatlanná válásának körülménye akadémiai körökben is vita tárgya. A korábbi kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy az ott élt nép oly nagy mértékben aknázta ki a természet erőforrásait, hogy az már nem tudta eltartani őket.

„Korábban is írtunk tanulmányokat a helyi közösség összeomlásáról, és a mostani vizsgálatunk eredményei minket is megleptek” – mondta Thegn Ladefoged, az új-zélandi University of Auckland antropológus kutatója. 

A tudósok a helyiek által használt obszidián eszközöket vizsgálták meg különböző ásatási helyszíneken, mert az anyagban elraktározott vízmennyiség alapján meg lehet saccolni az eszköz korát. 

Kimutatásaik alapján a sziget északnyugati partján lévő területet egyre intenzívebben használták 1220 és 1650 között, de ezután - jóval az európaiak odaérkezése előtt - gyors hanyatlás következett be. A belső hegyoldalon 1200-1300 környékén volt egy gyorsan felfutás, amit 1480-ig egy lassabb növekedési időszak Ezt a területet 1705 és 1710 között kezdték elhagyni a lakók. A parthoz közeli harmadik helyszínen 1250 és 1500 között lassabban, utána 1690-ig gyorsan nőtt az emberi tevékenység, és itt csak 1850 körül kezdődött a hanyatlás.

A helyi klíma lehet a magyarázat a különbségekre. Az első két helyszín az eső hiánya és a rossz talaj miatt nem volt igazán alkalmas a földművelésre, tehát a lakosság már jóval az európaiak érkezése előtt is küzdött a természettel. Erre csak rátett egy lapáttal, hogy a világhódítók új betegségeket adtak át a helyi közösségnek, amivel a sziget sorsa végleg megpecsételődött.