Ervin
14 °C
21 °C

A meteoritok az űr merevlemezei

2015.01.22. 16:53

A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja megpróbált adatokat kinyerni néhány meteorittöredékből. Arra voltak kíváncsiak, hogy mi történhet a Föld magjában, hogyha tovább folytatódik a kihűlése. És hogy erre miért egy űrből jött töredék alapján próbáltak következtetni? Azért, mert az ősi meteoritok belsejében mágneses üzenetek lehetnek erről.

A kutatók azt mondják, már most sikerült olyan információkat szerezniük, amik alapvetően megváltoztatják az ismereteinket arról, hogy hogyan alakultak ki a mágneses mezők a korai Naprendszerben. A Föld mágneses mezejének például fontos szerepe van abban, hogy megvédjen minket a Nap kozmikus sugárzásától.

Egy röntgensugaras, úgynevezett szinkrotron mikroszkóppal a kutatók vissza tudták fejteni a kőzet sorsát addig a pillanatig, amíg az őt korábban hordozó meteorit megfagyott, és ezzel megszűnt a mágneses mezeje. A mérések felfedték, hogy az aszteroidák mágneses mezeje sokkal tovább megmarad, mint korábban gondolták - akár több százmillió évig is. Hasonló mechanizmus alapján alakult ki a Föld mágneses mezeje is.

A mágneses mezők vizsgálata is egy módja annak, hogy bepillantsunk egy bolygó belsejébe.

- mondta dr. Richard Harrison, a Cambridge földtudományi tanszékének munkatársa. A mostani felfedezés azért is jelentős, mert korábban azt hitték, a fémben gazdag meteoritoknak gyenge mágneses maradványai lehetnek, mivel főleg vasat tartalmaznak, és mivel annak a mágnesezettsége rosszul marad meg, csak nehezen vizsgálhatók. „Ezért sem készítünk például merevlemezt sem vasból.” – jegyezte meg Harrison.

Korábban azt hitték, hogy a fémben gazdag meteoritok mágneses jelei az idők során annyiszor felülíródtak, hogy senki nem fárasztotta magát ennek a tanulmányozásával.

– mondta Harrison.

A kutatáshoz vizsgált meteoritokat Argentínában találták, de megállapították, hogy eredetileg a Mars és a Jupiter közti aszteroidaövezetből származnak. A töredékek főleg nikkelből és vasból, valamint fényes szilikátkristályokból álltak. Valamikor a Naprendszer fiatalkorában, 4,5 milliárd éve alakulhattak ki.

A részecskék belsejében egy mágneses ásványi anyagot, tetraténitet találtak; ezek csupán 100 nanométer vastagok, vagyis egy emberi hajszál ezredrészét teszik ki. Ezek akár évmilliárdokig is megtarthatják a mágneses tulajdonságaikat, így megállapítható, hogy mikor alakult ki majd halt el az égitestjük mágneses mezeje.

A Föld mágneses terének még van jó néhány milliárd éve. Ez még akkor alakult ki, amikor a Naprendszer kialakulásakor a radioaktív bomlás hatására a bolygók megolvadtak; ekkor a folyékonnyá olvadt fémmagjuk körül keringtek a sziklás kőzetek. A Föld mágneses mezeje akkor alakult ki, amikor a kihűlő folyékony fémmel összekeveredtek a kőzetek, és ennek hatására rengeteg kén csapódott ki a növekvő belső magból.

A most vizsgált meteoritoknál ez a folyamat az elejétől a végéig megfigyelhető volt; a töredékek tanulmányozása segíthet megérteni, hogy milyen erők hatottak a múltban a Földre, és mi történhet vele a jövőben.