Gellért, Mercédesz
12 °C
22 °C

Évmilliókra elraktározható a DNS

2015.02.19. 14:05

Őslények csontjai adtak ötletet az EHT Zurich kutatóinak, hogy miként tegyenek el több százezer évre digitális adatokat. Az utókornak szánt információkat felírták egy DNS-spirálra, amit üvegréteggel vontak be.

A mai számítógépekben használt adattároló megoldások nem állnák ki az idő próbáját. A merevlemezek mágneses mezőben, tűzben és vízben egyaránt tönkremennek, míg az ssd-k már attól is elfelejtik a rajtuk elmentett adatokat, ha pár hónapig nem kapnak áramot.

A DNS-alapú adattárolás évtizedek óta izgatja a tudósokat, égpedig azért, mert nagyon sok információ elfér ki helyen, az adatsűrűség a köbmilliméterenkénti egymillió gigabájtot is meghaladja. Az őslénykutatóknak hála mára az is kiderült, hogy megfelelő körülmények közt több millió éven át megőrződnek a DNS genetikai információi.

A nukleotidák, vagyis a DNS építőkockái, elméletileg két bitnyi adatot tudnak tárolni, de ha beleszámoljuk a hibajavítást szolgáló ismétlődő biteket, akkor körül 1,2 bit jut egy nukleotidára.

Dr. Robert Grass és munkatársai kezdetnek 83 kilobájtnyi adatot mentettek el 4991 DNS-szakaszban, anelyek egyenként 158 nukleutida hosszúak voltak. Hogy a DNS ne menjen tönktre,  kutatók egyfajta szintetikus fosszíliát hoztak létre: a DNS-t 150 nanométeres szilíciumoxid gömbökkel vonták be, hogy ne tudjon érintkezni a környezetével.

Az adatok kiolvasásához fel kell oldani a védőburkolatot egy fluoridos oldataban, amely a DNS-t nem károsítja.