Ágnes
-5 °C
2 °C

Gyere, béküljünk ki a vécében

2015.03.11. 16:33
Verésvideó és internetes gyűlöletcsoport hatodikosoknak: így néz ki egy lányok közötti iskolai bántalmazás egy fővárosi elitintézményben. Miért kap intőt az áldozat, miért viszik jutalomutazásra az elkövetőket, és mit kellene tenni ehelyett hasonló esetekben? Csak a gyerekek lehetnek vesztesek az iskola és a szülők háborújában.

Zsófit az egyik szünetben három osztálytársa azzal hívta be a lánymosdóba, hogy kössenek békét. A hatodikos lányok hónapok óta rosszban voltak, május volt, a két tannyelvű általánosban jöttek az év végi vizsgák. A mosdóban Edit kitárt karral ment felé, „béküljünk ki” – mondta, aztán hirtelen ütni-vágni kezdte.

A barátságra! Úgy utállak téged!

– kiabálta, miközben arcon, karon, gyomron vágta. Edit két barátnője nevetgélve nézte az eseményt, egyikük az egészet mobilra vette. Zsófi végül bemenekült az egyik vécébe, és sokáig sírt a zárt ajtó mögött.

Mindez előre megtervezett volt. Edit „Zsófi-ellenes társaság” néven létrehozott egy Viber-csoportot, a fél osztályt meghívta rá, azokat, akiknek volt okostelefonjuk. Ebben az internetes gyűlöletcsoportban előre közölte, hogy Zsófit meg fogja verni. Amikor fölkerült a felvétel, többen kommentálták.  Volt, aki úgy gondolta, olyan jól sikerült, hogy a Youtube-ra is érdemes lenne feltölteni.

Ezért ki fognak csapni

Sok más iskolai bántalmazási üggyel szemben ennek a budapesti elitiskolában történt esetnek lett hivatalos folytatása. A határozott szülői beavatkozás után az iskola megpróbálta kezelni a helyzetet, de ezzel Zsófi anyukája egyáltalán nem volt megelégedve. Több hónapnyi vita után beperelte az iskolát és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) is, most pedig minket keresett meg, hogy nyilvánosságra hozza az ügyet. Úgy gondolja, az iskola nem kezelte súlyának megfelelően a bántalmazást, a szankciók túl gyengék voltak, ráadásul megjelent a hasonló bántalmazási ügyekben nem ritka áldozathibáztatás is.

Pedig az eset felderítése gyorsan megindult. Zsófi otthon mindent azonnal elmesélt, mire anyja gyorsan köremailt írt a szülőknek, hogy nézzék meg a gyerekeik telefonján a videót, „csak hogy tudjanak róla”, és fölhívta Edit anyját is. Edit ezután megkérte az osztálytársait, hogy gyorsan töröljék le a telefonjukat, mert „ezért ki fogják csapni az iskolából”.

Zsófi anyja az iskolaigazgatót és az osztályfőnököt is rögtön értesítette, másnap reggelre pedig az érintett szülők teljes arzenállal benne voltak az ügyben. Az igazgatói irodában a gyerekekkel és a szülőkkel tartott egyeztetésen két ügyvéd is ott volt, hiszen Zsófi anyja is az, és hogy ezt az előnyt kiegyenlítsék, a másik fél részéről Edit szintén ügyvéd nagyapja is jelen volt. Addigra Edit nyilvánosan bocsánatot kért, és meghallgatták az egész osztályt. Ezen az hangzott el, hogy már hónapok óta tartott a konfliktus a gyerekek között, és abban többek szerint Zsófi is vétkes volt.

Másnap az egész osztály egy diákcsereprogramban egy hétre Németországba utazott. Zsófi szülei azt kérték, Editék erre ne mehessenek el, de az iskola máshogy döntött, mindenki elutazhatott. Miután hazaértek, a bántalmazók igazgatói rovót kaptak, de Zsófi is intőt kapott, „mert vétett az együttélési szabályok ellen”. Utólag ezt azzal indokolták, hogy a gyerekek elmondása szerint Zsófi korábban leöntötte vízzel az egyik osztálytársát az ebédlőben, hamisan megvádolta, hogy ellopta egy fülbevalóját, és hazugságokat terjesztett róla. Év végén Zsófi magatartásjegye – ami addig mindig jó volt, ahogy az évközi jegyei is – változó lett. Az iskola szerint tehát ő is okozója volt annak, hogy megverték.

Áldozathibáztatás és online közöny

Mit tehet a szülő?

„A szülőnek komolyan kell vennie gyermeke szomorúságát, rossz érzéseit, és próbáljon meg segíteni, már önmagában a beszélgetés is oldja a feszültséget – mondja Várnai Dóra pszichológus. – A szülő maga is kezdeményezheti a beszélgetést, vagy teremtsen olyan körülményeket, amiben a gyermek őszintén megosztja a történetét. Közösen dolgozzanak ki egy stratégiát, hogy mit fognak tenni a bántalmazó leállítására (pl. mondjon »nem«-et, próbáljon nem úgy viselkedni, ahogy az elkövető elvárja, szóljon egy felnőttnek). A szülő sokat tehet, hogy erősítse gyermeke önbizalmát, és támogassa társas kapcsolatait (osztálytársak meghívása, közösségi programokban való részvétel). Amikor kiderül, hogy gyermekünket bántották, ez a legtöbb szülőben a harag, a szégyen, félelem érzéseit kelti, ezzel együtt nem szabad ezeket túlreagálni, mert a bántalmazott gyermek azt hiheti, hogy mindez miatta van. Amennyiben az osztályfőnök nem tud a bántalmazásról, neki is szólni kell – elsőként lehetőleg az osztályközösség tudomása nélkül. Általában nem tanácsoljuk, hogy az áldozat szülője felvegye a kapcsolatot az elkövető családjával, mivel a szülők nem vívhatják meg a harcot gyermekeik helyett szülő-szülő szinten. Hasznos segítséget nyújt Barbara Coloroso Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak - Óvodától középiskoláig: hogyan szakíthatja meg a szülő és a pedagógus az erőszak körforgását? című könyve.”

A szakértők az ilyen osztott felelősség helyett a hasonló esetekben azt javasolják, hogy az intézmény minden szempontból tegye egyértelművé: elítéli a bántalmazást. Ez már csak azért is fontos, mert az áldozatok nagy része senkinek nem beszél arról, hogy bántották.

Ha az áldozat nem kap érdemi segítséget, az a tehetetlenség és a reménytelenség érzéseit eredményezi

– mondta az Indexnek Várnai Dóra pszichológus. Azzal, hogy a retorziók kiosztásakor hetekkel-hónapokkal korábbi konfliktusokat is büntettek, és azokat a konkrét atrocitás előzményeként kezelték, az iskola a bántalmazásos esetek egyik tipikus hibáját követte el. Az áldozat hibáztatása abból is fakadhat, hogy hajlamosak vagyunk reflexszerűen azt keresni, hogy a bántalmazott mivel adhatott okot a verésre – mintha a bántalmazás bármivel is indokolható lenne.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakértője a konkrét ügyről ugyan nem akart véleményt mondani, de az iskolai bántalmazásokról sok általános tanulsággal bíró dolgot kiemelt. Az egyik legfontosabb, hogy miközben az intézménynek célszerű a megelőzésre fókuszálnia, érdemes az egész osztályközösségben erősíteni a felelősségérzetet és kialakítani a „bántalmazásellenes attitűdöt”. A cél, hogy a gyerekek ismerjék a jelenséget, és tudjanak arról, hogy meg tudják védeni az osztálytársukat, illetve őket is meg fogják védeni a többiek, ha valaki kiszemeli.

A bántalmazás ugyanis a látszat ellenére nem pusztán egyéni akció. Alapvetően csoportfolyamat, ahol óriási szerepe van a közegnek, a baráti kapcsolatok minőségének és az osztályban uralkodó normáknak. „Ha az osztályban az áldozatot védő, a kegyetlenséget elítélő, az együttműködésre nyitott tanulók is vannak, ha ők vannak túlsúlyban, az elkövető nem tud érvényesülni” – mondta Várnai Dóra.

A közönségnek még csak nem is kell az elkövetőt aktívan segítenie, már a konfliktustól távol maradni akarók passzivitása is a bántalmazót erősítheti. „Az online közösség közönye ronthatja, áldozatot védő megnyilvánulásai viszont segíthetik az áldozat helyzetét” – fogalmazott a pszichológus. A bántalmazást ebben az esetben is azért akarhatták a tettesek megörökíteni és a felvételeket megosztani, mert azt gondolták, ezzel népszerűek lehetnek. 

Szőnyeg alá söprés vagy szülői bosszú?

Zsófi azon a napon kapta meg az intőt korábbi tetteiért, amikor édesanyja az iskolában írásban is kérte, hogy tartsanak fegyelmi eljárást Editék ellen. Ekkorra már úgy érezték, hogy az eleinte készséges igazgató és az iskola kifejezetten szabadulni akar az ügytől.

Az egész felhajtást csak a szülők csinálják, nem értem, miért nem hagyják már abba

– mondta az osztályfőnök a szülői értekezleten, és ebben a közhangulatban több szülő is sérelmezte, hogy Zsófiék felfújják az ügyet. Ők úgy tudták, hogy az ügyvéd anyuka rendőrségre akarja citálni a gyerekeket – miközben ők eleinte csak iskolai belső vizsgálatot szerettek volna.

Zsófi szülei ekkor már azt akarták, hogy az iskolából rúgják ki Editet, és úgy érezték, hogy az iskolában csak a szőnyeg alá akarják söpörni az ügyet. Felháborodásukban a kerületi Klikhez fordultak; végül a Klik-központ állapította meg, hogy az iskolának sokkal nagyobb gondossággal kellett volna eljárnia, és nem lett volna szabad elvinnie a tetteseket egy német jutalomutazásra.

Hova forduljak?

Elsősorban az iskolához, osztályfőnökhöz. A legsúlyosabb bántalmazási esetekben felmerülhet az ügy jogi, gyermekvédelmi, rendőrségi útra terelése, ombudsmani megkeresés. Vannak szakmai szervezetek, civil weboldalak, ahol szintén lehet bejelentést tenni. Internetes bántalmazás esetében a www.internethotline.hu kifejezetten erre szakosodott, de a közösségi fórumok is működtetnek zaklatás bejelentésére szolgáló platformokat.

Miközben sok iskola tesz úgy, mintha náluk nem létezne zaklatás vagy komolyabb megfélemlítés, Várnai Dóra úgy látja, hogy egyre több iskola és igazgató szeretne valódi lépéseket tenni. Sok helyen azonban a kortárs bántalmazáshoz való viszonyulás bizonytalan, és a probléma kezelését egy-egy személyre, leginkább az iskolapszichológusra bízzák. Ez önmagában azonban nem szokta megszünteti a problémát.

Ami ilyen helyzetekben a szakértő szerint a legszükségesebb lenne: az egész iskola elköteleződése a bántalmazás megelőzése és megfelelő kezelése mellett, egy iskolai jelzőrendszer kialakítása, az alkalmazandó eljárásrend kidolgozása. Ennek része többek között az érdemi közösségfejlesztés, az áldozattal való támogató beszélgetés, valamint egy rövid, strukturált beszélgetés az elkövetővel. A szülők, a család, iskolán kívüli segítők bevonása azonban csak a legsúlyosabb esetekben indokolt.

A hatodikos lányok elmérgesedő konfliktusa mára az iskola és a szülők csatájává vált. Zsófi családja a Klik és az iskola ellen is pert indított, többek között azt szeretnék, hogy a kislányuktól bocsánatot kérjenek, az osztályfőnök pedig távozzon az intézményből. Miközben ezt néhányan csak bosszúhadjáratnak látják, ők azt mondják, a bántalmazott okolása és megbüntetése, tágabban pedig a közöny ellen harcolnak, és a pedagógusok felelősségvállalását szeretnék elérni. Zsófi szeptembertől mindenesetre már másik iskolába jár, szülei a történtek után kivették a két tannyelvű iskolából.

(A valóságban nem Zsófinak és Editnek hívják a lányokat, nevüket a gyerekek védelme érdekében változtattuk meg. Az iskola igazgatója a folyamatban lévő bírósági eljárásra való tekintettel nem akart nyilatkozni az ügyről.)

 
 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!