Vanda, Paula
-2 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Kezdődik a hajsza a szuperszimmetrikus anyagok után

2015.04.06. 13:43

Körülbelül két évig tartó leállás után vasárnap újraindult a nagy hadronütköztető (LHC), és a Higgs-bozon létezésének bizonyítása után újabb, az eddiginél is izgalamasabb feladat vár rá. A tudósok azt remélik, hogy az eddig teljesítményének kétszeresén működő részecskegyorsítóval sikerül majd felfedezni szuperszimmetrikus anyagokat.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) hadronütköztetőjében a 2-es protonnyalábot indították be először - írja az MTI. „A nyaláb simán végighaladt az egész gépezeten. Fantasztikus látni, hogy mennyire jól megy két év és egy ekkor átalakítás után” - idézte a blog Rolf Heuert, a CERN főigazgatóját. Az 1-es protonnyalábot ezután indították el, és a protonütköztetések júniusban kezdődhetnek meg.

Lassan gyorsítanak

A hadronütköztető újraindítását eredetileg március második felére tervezték, ám ez egy a mágneses rendszerben keletkezett rövidzárlat miatt mostanáig késett. Akkor azt hangsúlyozták, hogy a késés minimális hatással van a tudományos kutatásokra, 2015-öt ugyanis annak szentelték, hogy ellenőrizzék a két évig tartó leállás után újraindított gép teljesítményét. A kutatásokat a tervek szerint 2016 és 2018 között végzik.

Frédérick Bordry, a CERN részecskegyorsítókért felelős vezetője korábban elmondta, hogy a szinte teljesen megújult hadronütköztetőben immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében tehát 13 TeV energián ütköztetik majd a protonokat a korábbi 8 Tev helyett (1 TeV - ezermilliárd elektronvolt). A 27 kilométeres, föld alatti gyűrűben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a részecskegyorsítóban. Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményű számítógépei és különleges kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt fognak készíteni az eddigi 20 millió helyett.

A részecskefizikai kutatások európai szervezetének főigazgatója a március közepén tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: május végére várható, hogy teljes energián megkezdődik az új kísérleti szakasz. Rolf Heuer az LHCmásodik hároméves működési időszakától azt reméli, hogy az eredmények új távlatokat nyitnak a fizikában. „Nem tudjuk például, miért van az anyagból olyan sok, míg az antianyagból olyan kevés” - jegyezte meg a CERN év végéig hivatalban lévő vezetője. Emlékeztetett arra is, hogy a világegyetem 95 százaléka még mindig ismeretlen: sötét anyag és sötét energia alkotja. Az elkövetkező években remélhetőleg többet megtudunk a sötét anyagról - mondta.

Rolf Heuer kiemelte, hogy nem egyetlen, hanem rengeteg kérdésre keresik a választ, az ütközések eredményét az egyes kísérletek más és más után kutatva elemzik. A főigazgató szerint az elkövetkező években kiderülhet például az is, hogy vannak-e a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozonhoz hasonló részecskék.