Endre, Elek
16 °C
28 °C

A tiszta energia sok mocsokkal kezdődik

467696582
2015.04.13. 18:55
Megújuló energiából fedezni egy fejlettebb ország teljes energiaszükségletét – ilyen csak a mesében van. Vagy Costa Ricában. A megújuló energia környezetkímélőbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok, de kevésbé lehet rá támaszkodni, és a máshol bevált módszereket gyakran képtelenség helyi viszonyokra adaptálni. Az egyéni kezdeményezések segíthetnek, hogy az alternatív energiahordozók ne a zöldek méregdrága játékszerei, hanem az energiapiac egyik legjobb ajánlata legyen, de addig még sok víznek kell lefolynia az Itaipú-gáton.

Costa Rica új fejezetet nyitott a környezetvédelemben: 2015 első negyedévében 75 napon át kizárólag megújuló forrásokból fedezték az ország energiaigényét. Mivel az év eleji esőzések a vártnál hevesebbek voltak, az energia 85 százalékát vízerőművek biztosították, a fennmaradó részt geotermikus energia pótolta. A megújuló energia ára áprilisra 7-12 százalékkal csökkent, pedig Latin-Amerikában amúgy is itt a legolcsóbb: az átlagkereset alig 7 százalékát teszi ki a rezsi.

A környezetvédők gyakran hivatkoznak bezzegországként Costa Ricára, ahogy most is ezt tették, amikor a fenti hír megjelent a lapokban. De hiába lenne csattanós válasz, nem az olajlobbi ármánykodása tartja vissza a megújulóenergia-forradalmat. A Latin-Amerikában bevált módszerek nem mindig alkalmazhatók a nyugati világban, sőt, hosszabb távon talán Costa Ricában sem.

A turistáktól ilyen szép

Az energiaügyi áttörés számszerűsítve már nem fest olyan jól: valójában annyi történt, hogy az ország az energiaigényeinek nem 88, hanem 100 százalékát fedezte megújuló forrásokból. A növekedés tehát csak 12 százalék, és még ez sem tartható, ha ehhez nincsenek meg a megfelelő környezeti és politikai feltételek.

Turisták a Poas vulkán krátere melletti kilátónál
Turisták a Poas vulkán krátere melletti kilátónál
Fotó: Ezequiel Becerra / AFP

Costa Ricában ehhez minden adott. Feleakkora területen fekszik, mint Magyarország (51 000 négyzetkilométer), kevesebb mint ötmillióan lakják, és gyakorlatilag nincs ipara. Mivel kevés jóléti állam engedheti meg magának, hogy lemondjon az iparosodásról, a zöldenergia-forradalom sokszor már itt elbukik. A fejlett országokban az ipari felhasználás adja az energiafogyasztás jelentős részét.

Costa Ricának nincs ipara, de van normális oktatási rendszere és egészségügye, valamint szilárd, de tartható környezetvédelmi célkitűzései is. A trükk, hogy az ország fő bevételeit a mezőgazdaság és a turizmus adja. Costa Rica a gyönyörű tájai és a változatos élővilága miatt népszerű úti cél: ha úgy tetszik, a nyaralók fizetik a környezetvédelmi termékdíjat. A GDP-n viszont nem látszik, hogy sokkal kevesebb energiát használnak, mint a fejlett országok.

A kormány 2008-ban jelentette be, hogy

2021-re elérik a szénsemlegességet; ez azt jelenti, hogy vagy megszüntetik a szén-dioxid-kibocsátást, vagy kompenzálják a megmaradó kibocsátásból eredő környezeti károkat.

(Kérdés, hogy ez tartható-e: ma a károsanyag-kibocsátás kétharmadát a járművek adják, de a Costa Rica-i vámhivatalok szerint alig 200 elektromos autó fut az országban.) A hosszú távra tervezhető klímapolitikának jót tesz, hogy a környezetvédelmi és az energiaügyi minisztérium összevontan működik: együtt döntötték el, hogy környezetvédelmi okokból még a karibi partoknál felfedezett olajmezőket sem fogják feltárni.

A víz az úr?

Tiszta energiát naperőművekkel és atomerőművekkel is elő lehet állítani, de a gazdaságos és biztonságos működtetésükhöz további kutatásokra van szükség. Aki ipari fejlődésben és tiszta energiában gondolkozik, annak nem marad más opció, mint a vízerőmű. Latin-Amerikában gyakran támaszkodnak rájuk; itt megvannak hozzájuk a szükséges természeti adottságok. 

A nagy vízhozamú folyók, a magas vízesések és a ritkásan lakott területek kiváló feltételeket teremtenek: Paraguay, Brazília és Kolumbia vízerőművekből nyeri az elektromos energia 80 százalékát. A zöld eminens Costa Ricát is sűrűn szövik át a folyók, a vulkánok és a hegyek, így valódi megújulóenergia-paradicsom lehet.

Costa Rica egyik part menti vízerőműve
Costa Rica egyik part menti vízerőműve
Fotó: Joe Raedle / Europress / Getty

Bár a megújuló források használata mérsékelné a klímaváltozás negatív hatásait, egy rosszul megtervezett átállás nagyobb károkat okozhat, mint a természet. Elég csak belegondolni, hogy milyen akadályokba ütközik egy vízerőmű építése.

  • Sokba kerül, sokáig épül, sok nyersanyag és munkaerő kell hozzá. A világ egyik leghíresebb vízerőművét, a brazíliai Itaipú-gátat 18 évig építették, és 18 milliárd dollárt költöttek rá. A dél-amerikai népességnövekedés és az iparosodás magával hozta az energiaigényt is, és a környéken egy vízerőmű megépítése tűnt a legcélszerűbbnek. A gát megépítéséhez fel kellett húzni egy harmincezer fős várost, ahol a munkások laktak, de már a vasfüggöny is leomlott, mire befejezték az 1975-ben megkezdett építkezést.
  • Szörnyű környezeti károkat okoz. Egy vízerőmű vagy egy vízlépcső megépítését mindig a környezet átalakítása előzi meg: embereket és védett állatokat kell kitelepíteni, folyókat kell új mederbe terülni, és általában a növényzetet is elpusztítják. Ahhoz, hogy a világ iparosodott, fejlett országait teljes egészében megújuló energiára állítsák át, az olyan környezetpusztítással járna, hogy a mai technológiával sosem tudnánk helyreállítani az okozott kárt.
  • Fel kell készülni az előre nem látható következményekre. Az ilyen léptékű beavatkozások mindig komoly károkkal járnak; jobb esetben előre tudjuk, hogy mik lesznek ezek. A terepmódosítás fajok kipusztulásával, a környék teljes feldúlásával és a természeti erőforrások tönkretételével járhat. Elég, ha egy gát megépítése miatt kiszárad egy folyószakasz, ami egy veszélyeztetett halfaj kedvelt szaporodóhelye, és máris töredékére csökkenhet a faj teljes állománya.
  • Nem árt, ha a szomszéd ország még zöldebb. Hogy megépíthessék az Itaipú-gátat, Brazíliának az ősellenség Paraguayjal kellett szerződést kötnie. Mivel Brazíliában az elektromos áram 28 százalékát, Paraguayban a 78 százalékát innen nyerik, érthető, hogy félretették az ellentéteket. De ez nem mindig sikerül: mi sem tudtunk megegyezni a szlovákokkal a bős-nagymarosi vízlépcső építéséről.

Walter Vergara, a World Resources Institute klímaváltozás-szakértője szerint minden éghajlati modell azt jósolja, hogy a klímaváltozás hatására egyre sűrűbb esőzésekkel és egyre hosszabb száraz periódusokkal kell számolnunk. A Costa Ricához hasonló trópusi országokban ez azt jelenti, hogy rövidebb idő alatt több csapadék fog hullani. Most is ez történt, és pont ez adja a helyzet iróniáját:

valójában a klímaváltozás miatt megbolondult éghajlatnak köszönhetik a sok tiszta energiát.

Nem kell L. Simon Lászlónak lenni ahhoz, hogy eszünkbe jusson: mi lesz, ha jön a szárazság? A vízerőművek működése az esőzések rendszerességétől függ. A Costa Rica-i 75 napos rekord sem jöhetett volna létre, ha a vártnál sűrűbb esőzések nem töltik föl az ország négy legnagyobb erőművét. Csakhogy tavaly még szükségállapotot rendeltek el, amikor az El Niño okozta szárazság miatt a vízerőművek leálltak, és a kieső energiát dízelerőművekből kellett pótolni.

Nap, szél-és geotermikus erőművek Costa Ricában
Nap, szél-és geotermikus erőművek Costa Ricában
Fotó: Rodrigo Arangua / AFP

Hasonlóra bárhol sor kerülhet, ahol aszályok szoktak pusztítani: ma a vízerőmű-nagyhatalomnak számító Brazíliában is attól tartanak, hogy a száraz hőségben kiapadhatnak a São Paulo energiaellátását biztosító víztározók. Ahogy Julio Mata, a Costa Rica-i Egyetem energiaügyi szakértője megjegyezte: „Csak El Niño és La Niña mondhatja meg, mikor nem lesz többé szükségünk fosszilis tüzelőanyagokra az elektromosság előállításához.”

Az ilyen esetekre csak alternatív energiaforrásokkal lehet felkészülni – tudják, hiába van napelem, ha sötétben is kell áram. Costa Ricában hat aktív és több tucat inaktív vulkán, valamint számtalan meleg vizű forrás van, így a föld hőenergiáját hasznosító (geotermikus) erőműveket is építenek. A kormány tavaly szavazott meg egy 958 millió dolláros beruházást a geotermikus energia hasznosítására. Az első létesítmény 55 megawattóra energiát fog termelni, amivel biztosítható egy 55 ezres város áramellátása; a teljes rendszer összteljesítménye 210 megawatt lesz.

Jake Richardson, a Clean Technica munkatársa szerint a megújuló energia használata jó irány, de érdemes több forrásra támaszkodni, mert a vízerőmű önmagában kiszámíthatatlan energiaforrás.

„Jó hír, hogy a jövőben több geotermikus energiaforrás lesz, mivel a vízenergiától való függésnek megvannak a nyilvánvaló hátulütői, különösen a folyókra építetteknek, mivel ezeknek a működését befolyásolja a vízhozam időszakos változása. A szárazság is komolyan befolyásolja az energiaellátást. Arról nem is beszélve, hogy a vízerőművek építése komoly környezeti károkkal járhat, például a vízparti ökoszisztémára és a vándorló halakra” – mondta Richardson.

A geotermikus energia mára az össztermelés 15 százalékát adja Costa Ricában,

és gyanítható, hogy a további beruházásokkal párhuzamosan ez a szám még tovább fog nőni. Az inaktív vízerőműveket ez még nem váltja ki, de ahhoz jól jöhet, hogy a jövőben ne fosszilis tüzelőanyaggal pótolják a kieső vízenergia-termelést.

Legyen ön is megújuló

A megújuló energia térnyerését hátráltathatja, hogy az új energiaforrásoknak fokozatosan kéne elterjedniük, de már ennek sem örülne mindenki. És ehhez nem kell az olajlobbi összeesküvése, csak néhány hétköznapi érdekellentét.

Amikor Ausztrália nemrég (kisebb botrányt okozva) kijelentette, hogy harminc év napelem-forradalom után visszatérnek a szénbányászathoz, szóba került, hogy az energiacégeknek kész ráfizetés a napelem: akik felszerelik őket, azok kevesebb energiát vesznek a szolgáltatótól. Emiatt a cég végül piacot veszít, de a vásárlók mégis az általuk kiépített infrastruktúrát használják.

Hasonló esetekből tucatnyit találhatunk, de amíg a környezetvédelem és az alternatív energiaforrások a drága, csak hosszú távon megtérülő projektekről szólnak, a befektetők és az energiaipari cégek sem fognak kedvet kapni hozzá. Costa Rica viszont jó példát mutat a meglévő erőforrások hasznosításában. A modelljük követése nem a módszereik másolását jelenti, hanem a rájuk jellemző elkötelezettség és nyitottság elsajátítását.

94905040
Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

Ami biztos, hogy ezer környezetvédelmi pamfletnél is meggyőzőbb egy barátságos árcímke. A vermonti Burlington környezettudatossági okokból döntött a megújuló energia használata mellett: a 42 ezres város néhány éven belül az energiaigénye 100 százalékát ebből fedezheti. A texasi Georgetown viszont csak azért akar két éven belül átállni a megújuló energiára, mert a környékbeli szolgáltatók közül egy napenergiával foglalkozó cégtől kapták a legkedvezőbb ajánlatot.

Nem juthat mindenkinek édenkert, működő vulkán, tökéletes klíma, finom kávé és sikeres turizmus, de nem is kell. Costa Rica jó példáját kevesen követhetik a fejlett világban, de a burlingtonihoz és a georgetownihoz hasonló megoldásokat sokkal könnyebb átvenni. Valószínűleg látunk még példát hasonlókra, ahogy a megújuló energia a terjedésével párhuzamosan egyre olcsóbb lesz.