János, Pál
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Pocsékul lehet tanítani a kísérleti tankönyvből

2015.05.22. 15:55
A kísérleti tankönyvekben annál is több hiba van, mint amit a kritikusok idáig feltételezték - áll a 9.-es történelemkönyvet szétszedő friss kritikában. Ideológiai elfogultság helyett a fő gond, hogy nagyon rosszul lehet tanítani és tanulni a könyvből - a térképek botrányosak, a fogalmak pontatlanok, a források és kiegészítő eszközök következetlenek -, írják elismert tankönyvszerzők a bírálatukban.

A kísérleti tankönyvekkel továbbra sem békélt meg a szakma. Miután a néhány hete bemutatott legújabb, a Horthy-kort is tárgyaló történelemkönyvről mi egész pozitívan írtunk, most a korábbiaknál is alaposabb bírálat jelent meg a középiskolás sorozat első kötetéről. A kritikát jegyző Dupcsik Csabát és az Indexes érettségi-videóban a történelemfeladatok rapid megoldását prezentáló Repárszky Ildikót elfogultnak is lehetne mondani - hiszen az ő sokat dicsért történelem tankönyv-sorozatukat is kivonták a forgalomból, amikor szakmai szempontokat nélkülözve szabta át az állam a piacot, ellehetetlenítve a magánkiadókat.

Hogy ne csak a levegőbe beszéljenek, Dupcsikék minden eddiginél részletesebb hibajegyzéket írtak az idáig is már sokat vitatott 9.-es kísérleti törikönyvről. Ez az a kötet, aminek a magyar őstörténeti fejezetét az MTA is bírálta, de idáig főleg csak erről a rövidebb részről volt szó - a kísérleti tankönyv szerkesztői ennek megfelelően azt kommunikálták, hogy a tankönyv többi részével ezek szerint senkinek nincs komoly baja.

A szerzőpáros a Történelemtanárok Egylete oldalán megjelent mostani kritikával ezt akarta cáfolni, és bizonyítani, hogy Németh Györgyék könyvében végig nagyon sok a szakmai baki. Nem a szaktörténészi pontosságról van szó elsősorban, mert ennek úgyis alapnak kellene lennie - a fő kérdés szerintük, hogy a tankönyv mennyire tanítható, tanulható, vagyis főleg didaktikai szempontból nézték át a könyvet. Illetve annak egy kisebb részét, azt viszont tételesen, hogy ne mondhassák rájuk, hogy direkt szadista élvezettel kimazsoláztak néhány problémás mondatot.

Még az új tankönyveket morális alapon kritizáló kollégák, illetve a közvélemény sem biztos, hogy szembesült a kötet ilyen mértékű szakmai hiányosságaival – nem csoda, mert magunk sem hittük volna, mielőtt a mikroszkóp lencséje alá nem helyeztük a kötetet

— írják. Ők úgy látják, vannak az egész kötetre jellemző koncepcionális problémák, például, hogy nem tisztázzák megfelelően az alapfogalmakat, főleg a társadalamtörténethez tartozókat. Egyébként is túlsúlyos a politikatörténet - de ez az egész magyar történettudomány nagy részére igaz.

Repárszky és Dupcsik szerint a Kísérleti csak a nevében kísérleti. Néhány dolognál a tankönyvszerzők úgy tesznek, mintha ők találták volna fel a spanyolviaszt, de módszertani értelemben valójában a kötet nem újító, és ami fontosabb: nem minőségi csere. A bírálók szerint egyáltalán nem minden fejezetben látszanak a legújabb történettudományi eredmények - pedig a szerkesztők ezt is szokták hangsúlyozni.

Sok a forrás, de a szemelvények, képek elemzéséhez a diákok a könyvekből nem kapnak útmutatót, nem jelenik meg a forráskritika, nincs információ a forrás szerzőjének szempontjairól, motivációiról, elfogultságairól sem. A látványos képanyag inkább illusztráció, valójában nem a tananyag része: nem irányulnak rájuk feladatok, néha az sem derül ki, hogy mi látható a képen. A térképek a kritika szerint igazi katasztrófa sújtotta terület, súlyos történelmi és topográfiai tévedésekkel. Előfordul, hogy a konkrét, térképhez kapcsolódó kérdést biztosan nem lehet megválaszolni a térkép alapján.

Miközben a szerkesztők nagy hangsúlyt fektetnek a digitális tananyagra, az a mostani formájában elég esetleges. Időnként túl evidens dolgok vannak benne, máshol éppen az ellenkezője a hiba. Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba úgy látja, sokszor nem egyértelmű, hogy az ide betett anyagokat a tanároknak vagy a diákoknak szánták vajon a tananyagfejlesztők. A részletes hibalistát és a kapcsolódó érveket a bírálók tanulmányában megtalálják a Történelemtanárok Egylete oldalán, ha szeretnék, összevethetik magával a tankönyvvel, az szintén online olvasható.

 
 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!