Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMA tudomány megmagyarázza, miért hiszünk a gyíklényekben
További Tudomány cikkek
- A súlycsökkentő műtét lehet a megoldás a túlsúlyos cukorbetegek problémáira
- A Ryugu aszteroida mintái hemzsegnek az élettől
- A vese sejtjei is képesek az emlékezésre
- Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja
- A Csendes-óceán villámai miatt lehet több zivatar Magyarországon
Hallott egy összeesküvés-elméletet, ami egész hihetőnek tűnik? Teljesen mindegy, hogy az ufókat vagy a gyíklényeket találta szimpatikusnak, mert igazából azon kéne elgondolkozni,
miért érzi azt, hogy nem irányítja a saját életét?
Erre a következtetésre jutott két tanulmány az Applied Cognitive Psychology című tudományos szaklapban.
Jan-Willem van Prooijen professzor hat éve tanulmányozza az összeesküvés-elméleteket és azok hívőit az amszterdami VU Egyetemen, és amikor belevágott a kutatásba, elmondása szerint teljesen megdöbbent, hogy egyes elméletek mögött milyen sok hívő sorakozott fel.
Az összeesküvés-elméletek akkor kapnak szárnyra, amikor bizonytalan időket élünk. Ennek az oka lehet terrortámadás, pénzügyi válság, vagy éppen környezeti katasztrófa, amiből mostanában hazánknak is bőségesen jutott: vörösiszap, szélsőséges kánikula, szokatlanul sok csapadék. Korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy amikor az emberek azt érzik, hogy nem irányítják a szituációt, megpróbálnak magyarázatokat keresni, és olyan összefüggéseket találnak, amilyenek a valóságban nem is léteznek.
Prooijen kutatócsoportja azt is kimutatta, hogy ennek az ellenkezője is igaz. Ha azt érezzük, hogy urai vagyunk a helyzetnek, az megvéd minket attól, hogy hinni kezdjünk ezekben az elméletekben.
Legutóbbi vizsgálatukban 119 embert két csoportra osztottak, és az egyik csoportot megkérték, írjanak arról, amikor nagyon úgy érezték, hogy ők irányítanak. A másik csoportnak azt kellett felidéznie, amikor irányíthatatlannak látták a helyzetüket. Ezután megkérték őket, hogy mondjanak véleményt egy amszterdami építkezésről, ahol véletlenül lerombolták több ház alapozását, és szárnyra kapott az az elmélet, hogy ez a városi tanács műve volt.
Akiknek azt kellett felidézni, hogy magabiztosan uralták a helyzetet, azok közül kevesebben gondolták, hogy a kormány csinált valami gonoszságot.
Egy korábbi tanulmány 1999 utolsó hónapjában azt vizsgálta, hogy a híres Y2K hiba milyen hatással volt az összeesküvés-elméletekre. Akik nagyon féltek attól, hogy ennek a számítógépes hibának káros következményei lesznek, sokkal inkább hajlamosak voltak hinni az összeesküvés-elméletekben.
Hatalmat az emberek kezébe!
A hitet nagyon nehéz megváltoztatni, Prooijen szerint máshogyan kell kezelni ezt a problémát. Olyan eszközöket kell az emberek kezébe adni, amelyekkel úgy érezhetik, irányítják a sorsukat.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy amikor folyamatosan külső ellenségek képét festik a falra (vagy plakátra), és eközben nem támogatják az oktatást, ami hasznos eszközöket adna minden ember kezébe, akkor a keresztény hitben gyökerező kormány vajon milyen gondolatokat akar elültetni a bizonytalanná tett emberek fejében.
Nyilvánvalóan azt, hogy ők a gyíkemberek.