Teréz
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Borostyánba kövült szalamandrát találtak

2015.08.24. 10:34

Hogy a szalamandrák valaha őshonosak voltak a Karibi-térségben, az a tudósok előtt is rejtély volt – egészen mostanáig. Most került elő ugyanis egy szalamandra szinte teljes épségben megmaradt fosszíliája. Az állat borostyánba kövült, mint a Jurassic Park szúnyogjai, csak a fagyanta itt nem egy rovart, hanem egy őslényt őrzött meg viszonylag ép állapotban.

A megkövesedett maradványt a Dominikai Köztársaságban találták. A fosszília alapján úgy tűnik, az állat egy nagyobb csetepatéban vehetett részt a halála előtt, mivel az egyik lába olyan, mintha valami leharapta volna. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a szalamandrára harc közben csorgott rá a később megkövesedett fagyanta, ami évmilliókra konzerválta az állatot.

A lelet az egyetlen, viszonylagos épségben fennmaradt példánya a mára kihalt Palaeoplethodon hispaniolae fajnak. A szalamandrát az őt felfedező kutatók nevezték el így, amikor a Palaeodiversity című szakfolyóiratban beszámoltak a felfedezésről.

Fotó: Oregon State University

Az Oregoni Egyetem és a Kaliforniai Egyetem szakértői szerint a most felfedezett faj családja, a tüdőtlenszalamandra-félék (Plethodontidae) elsősorban Észak-Amerikában, azon belül az Appalache-hegység környékén gyakoriak, de a Karibi-térségben még sosem látták őket. Fogalmuk sincs, hogy kerülhetett az állat a szigetre, és miért tűnt el az összes többi rokona.

Nagyon kevés, akármilyen állapotban fennmaradt szalamandra-fosszília létezik, és soha senki nem talált borostyánban megmaradt szalamandrát. Az, hogy Dominikán találtunk egyet, különösen váratlan volt, mert ma egyetlen szalamandra sem található abban a régióban - sem élő, sem kihalt.

 mondta a tanulmány vezető szerzője, George Poinar Jr.

A maradványok 20-30 millió évesek lehetnek. A kutatók feltételezik, hogy uszadékfákon vagy törmelékdarabokon juthatott a dominikai szigetre, vagy az alacsony tengerszint idején kialakuló földhidakon mehetett át. Az sem kizárható, hogy a lelet még öregebb (úgy 40-60 millió éves), és az állat a korabeli Nagy-Antillák vonulatait követve jutott a szigetre, mert akkoriban Kuba, Jamaica, Puerto Rico és Hispaniola még egységes földdarabot alkottak Észak- és Dél-Amerika között.