Vilmos
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nyugtató helyett komolyzene?

000 Par230020
2015.10.24. 16:33
A nyugati orvostudomány egyelőre óvatosan, kétkedve fogadja, hogy egyre népszerűbb lesz a zeneterápia. A szakértők sem zárják ki, hogy hatásos lehet, de erre még nincs elég tudományos bizonyíték. Tény, a daganatos betegségeket a kemoterápia igazoltan gyógyítja, a kvarckristályok rezgése meg nem. De ha nagy létszámú vizsgálatok igazolják a működőképességét, Verdire cserélhetjük a szívgyógyszert és stroke-on átesett betegeket taníthatunk újra beszélni.

Orvosok egy kis csoportja több évtizede foglalkozik zeneterápiával; nekik nyilván nincsenek kétségeik a módszer hatékonyságáról. De egyre többen támogatják őket és kezdik felfedezni a zene jótékony hatásait.

De mi ez? Vudu? Kuruzslás? Mágia?

Dehogy: csak evolúciós biológia. Az emberiség már évezredek óta hallgat zenét, így nem csoda, hogy az egyedfejlődésünkre is kihatott. Ma is szívesen hallgatunk zenét; ez az orvosok és az experimentális zenészek szerint is tudatos hangulatmódosítás.

Na de hogy tudna a zene a szervezet rendellenességein segíteni? Hogy lehet orvosi eszközként használni? Hogy befolyásolja a zene az agyunk és a testünk működését?

Ez az, amit egyelőre nem értünk pontosan – csak látjuk, hogy működik.

Papírja még nincs

Daniel Levitin, a montreali McGill Egyetem idegkutatója, aki mellesleg zenész is, a New Scientistnek elmondta, hogy a zeneterápiás ismereteinket nagyrészt gyakorló terapeuták történeteiből szereztük, de ezek nem számítanak kontrollált keretek között végzett tanulmánynak. Ezt Ciara Reilly, a Northern Ireland Music Therapy Trust vezetője is elismeri: ahogy mondta, egyelőre csak anekdoták és kis létszámú kutatások bizonyítják a terápiák jótékony hatását.

A trend viszont változóban van. Tavaly októberben a belfasti Queen's Egyetem egy kutatócsoportja elkészítette az első nagy, véletlenszerűen kiválasztott kontrollált vizsgálatot a zeneterápia hatásairól. Az eredményeket még nem publikálták, de annyit elárultak, hogy a zene javíthatja az önbizalmat és segíthet a gyerekkori depresszióban, valamint az idősebbek érzelmi problémáin is. Reilly szerint a terápia előnyeire már most számos bizonyíték van.

Az American Music Therapy Association (AMTA) célkitűzése, hogy tudományos bizonyítékokat szerezzenek a zeneterápia hatékonyságáról. (A szervezetnek több mint hatezer tagja van, akik az Egyesült Államokon kívül vagy harminc országban teljesítenek szolgálatot.) Sajnos épp a nem igazolt működés az oka, hogy nehéz támogatókat szerezni. A nagy létszámú, véletlenszerű kutatások nem olcsók, és a szervezetek, akik ezt finanszírozhatnák, szívesebben költenek betegségek gyógyítására. Eltarthat egy darabig, mire a zeneterápia megalapozott eredményeket mutathat fel, de már most is vannak ígéretes jelek.

Érezd a ritmust, vedd át az ütemet

Nem a terapeuták fedezték fel, hogy a zenének különös hatásai lehetnek az agyra. A zene az agy jutalomközpontját stimulálja, akárcsak a kábítószerek. Az összehasonlítás annyiban is megáll, hogy valószínűleg egyes drogok és a zene is a dopamin nevű neurotranszmitter felvételét stimulálja. (Rájöttek erre már a Starcraft-játékosok is.) Levitin tanulmányai, illetve mások megfigyelései azt sugallják, hogy a hatásmechanizmust az agy saját természetes ópiátjai is befolyásolják.

Ha ez igaz, máris érthető, hogy a zenének miért tulajdonítanak egyesek konkrét fájdalomcsillapító hatást. Ki tudja, talán a kórházakban, műtétek után is lehetne hasznosítani ezt a tulajdonságát.

A kutatások szerint az egyes zenék más és más hatásfokkal gyógyítanak, de úgy tűnik,

az egyik legfontosabb tényező a ritmus.

Ennek az az oka, hogy az agytörzs neuronjai a zene ritmusára kezdenek el tüzelni. Levitin és egy kollégája, Mona Lisa Chanda a zene neurokémiai hatásáról írt tanulmányukban (The Neurochemistry of Music) kimutatták, hogy a lassú zene csökkentheti a szívverést és a vérnyomást, sőt, a testhőmérsékletet is – csupa olyan szimptómát, amiket mind az agytörzs szabályoz. A ritmusnak kihatása lehet a stresszre és a szorongásra is.

Peter Sleight, az Oxfordi Egyetem kutatója megfigyelte, hogy a lassú zene, amiben 10 másodpercig ismétlődő szakaszok vannak, megnyugtatja a hallgatókat. Sleight szerint azért, mert nagyjából ugyaneddig tart a ciklus, amíg az agyból küldött jelek eljutnak a szívig; e kihat a vérnyomás szabályozására. Verdi művei, Beethoven IX. szimfóniája, vagy Puccini Turandot-ja dúskálnak ezekben a tíz másodperces szakaszokban. Sleight reméli, hogy a további kutatások

visszaszoríthatják a zeneterápia hatékonyságával kapcsolatos szkepticizmust.

Az már bizonyított tény, hogy az emberiség és a zene története már olyan régen összekapcsolódott, hogy annak evolúciós hatásai is lehetnek. Az első, ember által készített hangszerek több mint negyvenezer éves csontfurulyák voltak, de az őseink nyilván már jóval korábban énekeltek és zenéltek.

Az evolúcióbiológusok szerint a zene nagy hatást gyakorolt az ember, mint társas lény fejlődésére. Részben azért, mert ha megosztjuk valakivel a zenei élményt, az segít az erősebb kötődés kialakulásában; ki tudja, talán ez is magyarázhatja a zene jótékony hatását. 

Ehhez nem kell képzett zenésznek lenni. Levitin és munkatársai például azt is megfigyelték, hogy a zenés ritmusjáték,

A zeneterápia hatékonyságát sokan kutatják, de azoknak nincs szüksége bizonyítékra, akik már igazolni tudják a jótékony hatását. 2009-ben a Paracelsus Magánkórházban végeztek egy kutatást. Vera Brandes, a zeneterápiás kutatási program vezetője egy speciális zeneválogatással tesztelte, hogy öthetes periódusokban kezelhető-e vele a kiégés, a krónikus stressz okozta kimerültség.

Egy kísérleti tanulmány már korábban kimutatta, hogy a magas vérnyomású emberek szívritmusa a zene hatására sokkal változatosabb lehet – ami, a szívritmuszavar rossz csengésével ellentétben, hasznos dolog, mert a bolygóideg helyes működését jelzi. Ha ez nincs meg, depresszió is kialakulhat. Brandes egyébként ezt is zeneterápiával kezeli.

Szkeptikusok is elkezdhetik

A gyakorlattal nem mindenki ért egyet. A Colorado Állami Egyetem szakértője, Michael Thaut szerint felelőtlenség lenne csak zeneterápiával kezelni a klinikai depressziót vagy a súlyos stresszt – ugyanakkor azt ő is elismeri, hogy ez figyelemre méltó kutatási terület, és jobb, ha kiismerjük a lehetséges előnyeit minden területen.

Az egyik ilyen terület a mozgás. A zenehallgatás közben felszabaduló dopaminról már megállapították, hogy a mozgás szabályozásában is fontos szerepet játszik. Talán ez lehet az oka, hogy a zeneterápia hasznos lehet mozgáskoordinációs betegségek, például a Parkinson-kór gyógyításában; ezt részben a nem megfelelő dopamintermelés okozza.

Érdekes, hogy a ritmus fontosságát még az óvatosabb Thaut is észrevette. A hallásközpont és a motorikus rendszer közti kapcsolat igen szoros; ezt mindenki tapasztalhatja, aki elment már egy rockbanda koncertjére, ahol mindenki ösztönösen veri a lábával a ritmust. Ezt viszont meg is lehet fordítani: a zene, vagy akár egy metronóm használatával talán az is elérhető lehet, hogy az emberek összeszedettebben mozogjanak.

A zeneterápia segíthet a beszéd- és memóriaproblémák javításában is. Miközben egy dalt énekelünk, a bal és jobb agyfélteke is aktiválódik. Beszéd közben viszont csak a bal félteke aktív. Ha egy stroke-on átesett személynek károsodott a bal agyféltekéje, és emiatt nem tud beszélni, néha segíthet, ha a betegnek megtanítják, hogyan énekelje ki a szavakat - mondta Thaut. Ebben az esetben a dallam nagyon fontos segítség lehet; az egyik agyfélteke a másikra támaszkodhat.

A további felhasználási lehetőségek:

Ennyiből is látszik, hogy a zeneterápia pozitív hatásaiból hányan profitálhatnak, de kérdés, hogy ebből mennyi múlik a páciensen. Eléggé valószínű, hogy a placebohatás is ludas a dologban. Thaut szerint a betegek hinni akarnak a zeneterápiában – nyilván, hiszen kockázat- és fájdalommentes eljárás –, így, ha orvos írja elő nekik, a zeneterápián átesett betegeknél valószínűleg a placebohatás igen erős lesz, és ez segítheti elő a gyógyulásukat.

A rákot nem gyógyítja, de a lelket igen

A most említett érvet a szkeptikusok gyakran előrángatják. A Kaliforniai Egyetem kutatója, David Felten szerint a zenének legfeljebb stresszcsökkentő hatása lehet - de ha így van, vajon hatékonyabb-e, mint más, a stressz kezelésére használt eljárások és készítmények? Levitin szerint egyelőre nem tudjuk: a kontrollált vizsgálatok erre mostanáig nem adtak egyértelmű bizonyítékot.

Még ha a zene nem is az egyetlen stresszcsökkentő, a potenciáját akkor sem érdemes alábecsülni. Ha ennek hatására csökken a szervezetben a stresszhormon, a kortizol szintje, a szervezet immunrendszere megerősödik, és a zene hatására több eséllyel veheti fel a harcot a betegségekkel, köztük a rák bizonyos fajtáival. 

Ennyiből is látszik, hogy a zeneterápia, legalábbis elméletben, sok területen használható, ahogy az is bizonyosnak tűnik, hogy testi és lelki betegségek gyógyításában is segíthet. A zene mindenképp biztonságosabb a gyógyszereknél, és – ha nem támasztunk nagy igényeket – jóval olcsóbb is. Talán nem holnap fognak rákot gyógyítani vele, de ártani biztos nem árthat.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!