Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

A kormány menekültügyben pszichológiai tüneteket mutat

2015.11.03. 22:53
Az Orbán-kormány mindent megtett, hogy felerősítse a menekültekkel kapcsolatos félelmeket: morális pánikhelyzetet teremtett, és politikailag bejött neki. Nem csak az ország nemzetközi megítélése romlott azonban ezzel, hosszú távon a magyar fiatalok sérültek a kormányzati rossz példa miatt - mondta Erős Ferenc pszichológus a Magyar Pszichológiai Társaság „év előadásaként” meghirdetett kedd esti rendezvényén.

A magyar társadalom a kormány szándékainak megfelelően félelemmel és fenyegetettség-érzéssel reagált a menekültválságra, de pozitív hozadéka is van a krízisnek: a korábban nem tapasztalt mértékű szolidaritási mozgalmak megjelenése — hangzott el az ELTE PPK-n tartott teltházas eseményen. Erős Ferenc Migránsok, menekültek, idegenek című előadása a menekültüggyel kapcsolatos társadalom-lélektani megfontolásokat ígért, a neves pszichológussal szembeni várakozás (Facebookon vagy ezren goingoltak, de volt live stream is) valószínűleg részben szintén szociálpszichológiai okokkal magyarázható.

A kormány menekültügyi fellépését kezdettől hibásnak és erkölcsileg is kifogásolhatónak értékelő előadás elsősorban azzal foglalkozott, hogy milyen szociálpszichológiai folyamatok mentek végbe a magyar társadalomban az elmúlt hónapok krízise során, mi mire következett, és ebben milyen szerepet játszott a politika - melynek pszichológiai jellemzésében szintén erős kifejezések bukkantak fel.

A magyar válaszolók negyede sokszorosan felülbecsüli a menekültek számát, ami önmagaban is szimptomatikus: a fenyegetettségérzés mértékét szokta az ilyen felnagyítás jelezni — utalt a Medián egyik mérésére Erős Ferenc. Miközben „külsőleg” a menekülteken a legfeltűnőbb, hogy nincsen bennük semmi különös — többségükben úgy festenek, mint a szegényebb európaiak, nem igazán felelnek meg a „keleti mássággal” kapcsolatos elvárásoknak —, az átlag hírfogyasztó számára leginkább arcnélküli tömegnek látszanak, és csak egy-egy agresszív esemény képei égnek bele a tudatunkba. A dehumanizálás, melynek legerősebb, jelképes eseményei a röszkei szendvicsdobálás és „az azóta tettesből áldozattá átfesteni próbált” László Petra rugdosódása, az elidegenítő képsorok eredménye is.

„A menekültek kiváltotta félelmekhez a médiában terjedő városi legendák is hozzájárultak, ezek időnként arról szóltak, hogy a menekültek vaskos eurokötegekkel mászkálnak és magasan képzettek, máskor meg az ellenkezőjéről: hogy csórók, akiknek fogalmuk sincs az európai civilizációról” — mondta Erős, majd az MTV állítólagos belső rendelkezésére hivatkozott, mely azt írta elő a műsorkészítőknek, hogy negatív képeket fessenek a menekültekről.

A pszichológus diagnózisa szerint a menekültektől való tömeges félelem az Orbán-kormány több hónapos munkájának a gyümölcse. „A menekülthullámra mások sem voltak felkészülve a kontinensen, de csak nálunk volt olyan grandiózus kommunikációs kampány, mely előre meghatározta, milyen fogalmakkal kell gondolkodni a problémáról.”

Erős összegzése szerint a kormányzati előhangolásnak három nagyobb fázisa volt:

  • A konzultációs kérdőív, mely ugyan szakmai szempontból az egyszerű sugalmazó kérdéseivel abszurd volt és kontár, a politikai célnak megfelelt: a terrorizmust összekapcsolta a menekültkérdéssel, a nemzet biztonságát Brüsszel kritikájával.
  • A plakatkampány elővette a jóléti rasszizmus érveit (el akarják venni a magyarok munkáját), a szép, fehérbőrű magyarok képeiben pedig megjelent a biológiai rasszizmus is.
  • A kerítésépítés ötletének bedobása, és ezzel a menekültek nemzetközi konvenciókat figyelmen kívül hagyó kriminalizálása.

A framing, a probléma megközelítésének politikailag meghatározott keretei összességében átmentek — még azoknak is nehéz más fogalmakkal gondolkodniuk a kérdésről, akik egyébként nem értenek egyet a kormánnyal. Az eredmény, hogy ha nem is olyan mértékben, mint amit a konzultációs kérdőívek alapján mondanak, a közvélemény többsége legalább hallgatólagosan most tényleg támogatja a menekültellenes politikát.

A felmérések szerint a társadalom nagyon megosztott, vannak a menekültekkel szolidárisak és menekültellenesek, és olyanok is, akik egyszerre szolidárisak és ellenségesek. De hogy mit gondolnak az emberek valójában, gondolnak-e egyáltalán valamit azon kívül, amit hallanak a médiában, az nem derül ki a felmérésekből.

A közvélemény vélt többségéhez való spontán igazodás a menekültügyben azért is lehet meghatározó, mert ez pontosan az a fajta helyzet, amelyekre kitalálták a morális pánik fogalmát. Van egy bizonytalan félelem, miközben a pánik tárgyáról nincs elég tudásunk: a többség soha nem találkozott menekülttel, nem tudja, mi áll a Koránban, és ki kivel háborúzik Szíriában. Így könnyen a jó és a rossz harcára egyszerűsítik le a világot, ami olyan kérdésekben kulminál, mint a „miért nem maradnak otthon, és védik meg a hazájukat?” — mondta Erős Ferenc.

A pánikot a kormány szította, és az ilyen érzelmeket a politika instrumentalizálja - szólt Erős Ferenc kritikája. A magyar nemzettudat elsősorban a bűnbakképzésre támaszkodik - idézte a pszichológus. Eszerint, bár idegenellenesség mindenhol van Európában, nálunk az szorosan összefügg bizonyos nemzeti mítoszokkal: a kollektív áldozati szerep, a veszteségtudat és a nemzet glorifikációja táplálja. Hogy a xenofóbia elsősorban ki ellen irányuljon, azt már jelentős mértékben a politika határozza meg, mondta Erős Ferenc, és itt Orbán Viktort idézte arról, hogy „egy német vagy egy magyar élet nem jár mindenkinek, csak azoknak, akik megdolgoztak érte”.

Az előadás végén előkerült a magyar miniszterelnök új víziója, mely szerint valójában Soros György áll a „menekültek utaztatása” mögött. Erős szerint ez a gondolat a bűnbakképzés és a fantázia jellegzetes együttjárását példázza, de a menekültügyi kormánypolitika tágabban is a pszichológiai regresszió (az érettebb fejlődési stádiumokról a gyermekibe való visszatérés) tüneteit mutatja: a fenyegetettség felnagyítása, a fertőzéssel, szennyel való kényszeres foglalkozás, az áldozatiság és az „egyedül vagyunk” képzet, melyhez egyidejűleg a saját különleges képességekbe, omnipotenciába vetett hit társul — ez egy pszichológiailag is értelmezhető jelenségegyüttes.