Judit
3 °C
7 °C

Zsidó mesterterv és veleszületett alacsony intelligencia a bevándorlás hátterében

03
2015.11.19. 13:14 Módosítva: 2015-11-19 13:14:43
A menekültválság és a bevándorlóellenes politikai kampányok megtették a hatásukat: a magyar társadalom idegenellenessége 2015-ben kiugró mértékű. Az MTA „Globális migrációs folyamatok és Magyarország” konferenciáján új adatok kerültek nyilvánosságra arról, hogyan változtatott meg minket és tart elénk tükröt a migrációs krízis, hol a helyünk Európában, és hányan szimpatizálnak a fajelméleti nézetekkel.

A menekülthullám az Iszlám Állam (IS) trójai falova, az IS-t meg ugye tudjuk, kik találták ki, hogy elsöpörjék a nemzetállamokat és végérvényesen leírják Európát, nem igaz? Az összeesküvés-elméletek olyan burjánzását hozták az elmúlt hónapok, amit korábban nem lehetett tapasztalni, pedig azért nem ma kezdtük a műfajt. A tömeges migráció annyira beindította az alternatív víziókat, hogy már a párizsi terror előtt is tobzódtak a rövidre zárt világmegoldó képletek, és a vadabbnál vadabb elképzelések sokak szemében most már cáfolhatatlan igazságoknak számítanak.

A menekültválság konspirációs teóriái az MTA kétnapos migrációs konferenciáján is előkerültek. A Political Capitalt képviselő Juhász Attila beszélt arról, hogy az online terjedésüket vizsgáló kutatásuk szerint ezek olyan virálisak, mint soha korábban. Ők két nagy és nyilván sokaknak ismerős típust különítettek el: azt, amelyik szerint a tömeges migráció egy zsidó terv része, amit Soros és társai találtak ki, meg a másikat, amelynek a fő állítása, hogy a migráció mögöttes célja a terroristák becsempészése Európába. A két víziót az összeesküvés-elméletek minden összefügg mindennel alapszabálya szerint időnként össze is kapcsolják – hogy ezt lássuk, nem kell zárt Facebook-csoportok bejegyzéseit olvasgatni, elég, ha belehallgatunk a vonatkozó magyar politikai útmutatásokba.

A xenofóbia nem új jelenség, de az idegentől való szokásos általános félelem helyébe a menekültválsággal konkrét ellenségkép lépett – mondta előadásában Juhász. Ahhoz, hogy ez kialakuljon, nem kell személyes tapasztalat (a felmérések szerint a nagy többség soha nem találkozott menekültekkel), de a politikából és a médiából most egy megfoghatóbb ellenségkép rajzolódott ki, ami konkrét félelmeket szül.

Nem magától alakult ez így: mint azt Messing Vera és Bernáth Gábor részletes tartalomelemzéssel is kimutatta (pdf), a lehengerlő menekültellenes kormányzati kommunikáció, a menekültekből megélhetési bevándorlót, bűnözőt, majd potenciális terroristát csináló állami propaganda mindent vitt a sajtó nagy részében. Miközben a szakmai hangok a nyilvánosság perifériájára szorultak, plakátkampánnyal, manipulatív „nemzeti konzultációval” és kriminalizáló lépésekkel a magyar társadalom pszichológiailag is fel lett készítve a politikai üzenet befogadására.

Rekord!

Ezek után nem túl meglepő, hogy a bevándorlásellenesség idén csúcsokat döntöget. A Tárki 2015-ös mérései alapján 85 százalék mondja, hogy Magyarországra káros a bevándorlás. Eszerint most a magyarok 41 százaléka idegenellenes, miközben 2010-ben még csak 29 százalék volt ez az arány. Jelenleg alig 6 százalék idegenbarát, a maradék 53 százalék „mérlegelőnek” látszik a válaszai alapján. Utóbbi csoport mérete nőtt a leginkább a nyáron, ez alapján úgy tűnik, hogy a menekültek tömeges érkezése azért nem eredményezett egyöntetű elutasítást, sokan vannak olyanok, akik nem zsigeri alapon ítélnek, hanem az olyan-amilyen politikai kínálatból próbálnak választani.

Menekülési okok szerint is sokan tesznek különbséget: míg a munkanélküliség elől érkezőket csak 15 százalék látná szívesen, azokat, akik polgárháború miatt hagyták el a szülőföldjüket, már az emberek fele szerint be kellene fogadni. A magyar közvélemény európai összehasonlításban így is nagyon elutasító: a polgárháborús menekülteket Németországban majdnem mindenki, a válaszolók 96 százaléka beengedné.

A magyar menekültellenesség EU-s összehasonlításban szépen beleillik a tágabb képbe, melynek meghatározó eleme a Kelet- és Nyugat-Európa közötti törésvonal. A volt szocialista országok elutasítóbb politikáját sok bírálat érte az elmúlt hónapokban Nyugatról, jó néhány politikus és véleményvezér szolidaritáshiányról beszélt, mások próbálták megérteni az okait, hogy a magukat vesztesnek érző, Európán kívüli migrációról kevés tapasztalattal bíró társadalmakban hogyan ágyaz meg a frusztráció az idegenellenességnek.

A menekültellenes Kelet-Európa 

A közvélemények közötti jelentős különbségeket most minden korábbinál pontosabban lehet látni, ugyanis kezdenek kijönni a kétévente lekérdezett nagy nemzetközi kutatás, a European Social Survey (ESS) adatai. Ebben most volt egy külön migrációs kérdésblokk, és bár nem minden országból vannak még meg az eredmények, az azért látszik, hogy Kelet-Közép-Európa adatai markánsan eltérnek a észak- és nyugat-európaiaktól.

7
Fotó: MTA TK SZI - ESS

Az új tagállamok lakosai a leginkább elutasítóak a menekültekkel szemben. Nálunk és a többi „új demokráciában” rosszabbnak gondolják a bevándorlás társadalmi hatásait, mint akár a sok évtizedes migrációs tapasztalattal rendelkező Franciaországban vagy Németországban. Mint azt a konferencián az MTA munkatársai (Gerő Márton, Messing Vera és Ságvári Bence) elmondták, az elfogadás/elutasítás jellemző oka is más a mi térségünkben, és tömegesen jelenik meg benne az a fajta rasszizmus is, ami a nyugat-európai válaszokban elég ritka. Míg Nyugaton a migránsok képzettsége, a nyelvismeret, a munkakészségek szempontjait emlegetik a válaszolók, vagyis azt, hogy milyenek a várható integrációs képességek, mifelénk a származás, a „keresztény kulturális háttér” és a fehér bőrszín is nyíltan lényeges.

A biológiai rasszizmus a nemzetközi felmérés szerint a magyarok harmadának a gondolkodására jellemző: 34 százalék szerint „bizonyos faji vagy etnikai csoportok születésüknél fogva kevésbé intelligensek”; ez sokszorosa a nyugat-európai értékeknek. Európában mindenhol a cigányok a legelutasítottabbak, a zsidók pedig a legkevésbé, bár Magyarországon még az övék is nagyon jelentős. A nagy létszámú bevándorló csoportokkal szemben már a menekültválság előtt is nagy ellenérzések voltak, és ez csak növekedett: nálunk 47 százalék senkit nem engedne be az országba Európán kívüli szegényebb országokból, és a muzulmánellenesség is kiugró mértékű.

12
Fotó: MTA TK SZI - ESS

A legelutasítóbbak

A kormányközeli Nézőpont Intézet kutatása szerint nincsenek nagy különbségek az egyes társadalmi csoportok menekültválsággal kapcsolatos hozzáállásában, az említett ESS-kutatás azonban talált ilyeneket. Eszerint a fiatalok és a magas iskolai végzettségűek a leginkább befogadóak, az idősebbek és az alacsonyabb végzettségűek pedig a legelutasítóbbak.

A magyar politikai pártok szimpatizánsai között is éles különbségeket találtak, és egy elég meglepő összefüggést. Azon nincs nagy csodálkozni való, hogy a Jobbik és az LMP ebben a kérdésben szinte egymás inverze, ami tetszik az egyik tábornak, azt határozottan utasítja el a másik, a baloldali szavazók attitűdje viszont elég érdekes. A magukat MSZP-snek mondók menekültellenességben rögtön a jobbikosok után jönnek, határozottan megelőzve ebben a tekintetben a fideszeseket is – ez egy idén áprilisi felmérés eredménye, de jelzi a hátteret, amiből azután egy ambivalens/semmilyen szocialista menekültpolitika tudott kijönni.

17
Fotó: MTA TK SZI - ESS

A menekültkérdéshez való viszony az utóbbi hetekben is jelentősen változhatott, a terrorcselekmények hatása is csak később fog megjelenni a mérésekben. Bár a konkrét számok soha nem fognak teljesen megegyezni a kutatások között, a migráció és idegenellenesség viszonyáról szóló előadásokban egy fontosabb összefüggést többen is kiemeltek: a messziről jött emberről ugyan azt mondhatunk, amit akarunk, de a félelmek mélyén ott van a saját idegenségünk is. Ahogy a menekültekhez viszonyulunk, azt tükrözi, amilyenek mi magunk vagyunk.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?