A fagyot, forróságot és vákumot egyaránt jól bíró medveállatkáról kiderült, hogy jelentős mennyiségű idegen dns-sel rendelkezik. Genomjának körülbelül egyhatoda származik más élőlénytől - állapították meg az Észak-Karolinai Egyetem kutatói. A szabad szemmel nem látható élőlényről már az is kiderült, hogy simán túlél egy űrutazást a műholdak burkolán megkapaszkodva.
A medveállatkának közel hatezer génje származik más lénytől. Ezek többsége eredetileg baktériumoké voltak, de vannak köztük növényektől, gombáktól és más egysejtű lényektől származó gének is. Ezek a dns-szakaszok valószínűleg véletlenszerűen jutottak el a medveállatkához, és a lény többnyire azokat tartotta meg, amelyek segítik a túlélni.
A szélsőséges viszonyoknak ellenálló élőlények nagy mértékben hajlamosak más géneket magukévá tenni, és a baktériumok génjei ellenállóbbak lehetnek, mint az állatoké - mondta Thomas Boothby, a tanulmány vezető szerzője. Azt azonban a kutatók sem sejtették, hogy az állatok genomja ilyen nagy mértékben tartalmazhat idegen dns-t.
Beviszárognak a repedéseken
Igen fura módon juthat idegen dns a medveállatka genomjába. Normális esetben az új gének az utódokban, a következő generációban jelennek meg, de ahogy egyre többet megtudunk a horizontális géntraszferről, úgy válik érthetőbbé az evolúció folyamata is.
A medveállatka esetében például arról is szó lehet, hogy amikor szélsőséges melegben kiszárad, a dns-e apró darabokra törik, és ilyenkor beszivároghatnak oda idegen molekulák. Miközben a medveállatka a saját dns-ét próbálja helyreállítani, begyűjti az idegen anyagokat is.