Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Se nem iszlám, se nem állam

2015.11.26. 13:36
Bár az Iszlám Állam valóban hatékonyan használja a propagandacéljaira az internetet, van egy ennél sokkal kevésbé látványos, mégis még inkább szembetűnő propagandaeszközük is: a saját nevük. A sokszor megváltoztatott név mesél a szervezet múltjáról, kinyilatkoztatja a céljait, és legitimálni próbálja a terroristák “iszlám” “államát”. Nem csoda, hogy egyre többen próbálják nyugaton legyűrni az igazival párhuzamosan folyó kommunikációs háborúban.

Kis terroristahatározó

Az Iszlám Állam maximálisan kihasználja a név politikáját, az önmaga felcímkézésében rejlő lehetőségeket. Az aktuális elnevezés mindig a szervezet által uralt területeket tükrözi, vagy éppen hogy mindig aszerint pozicionálják vele újra a “brandet” a terroristák, hogy éppen mit akarnak elérni.

000 Nic6242921
Fotó: AFP

A szervezetnek valójában még több neve volt, mit amik ma a médiában keringenek, hiszen jóval a világhír előtt is létezett már:

  • Az 1999-es megalapításakor a JTJ nevet kapta (Jama'at al-Tawhid wal-Jihad, Az Egyistenhit/ Egység és Dzsihád Szervezete).
  • 2004-ben csatlakozott az al-Kaidához, innentől AQI (al-Kaida Irakban) néven volt ismert.
  • 2006-ban egyesült több helyi radikális szervezettel, és rövid ideig MSM-ként futott (Majlis Shura al-Mujahedin, Mudzsahid Súra Tanács).
  • Még abban az évben tovább bővültek, és felvették az ISI nevet (Iszlám Állam Irakban, az eredeti ad-Dawlah al-ʻIraq al-Islāmiyah fordításából).
  • 2013-ban kezdtek el Szíriában is terjeszkedni, ekkor csapták hozzá a negyedik betűt is a nevükhöz, és váltak ISIS-sé vagy ISIL-lé. A két párhuzamos rövidítés oka, hogy az új név arabul ad-Dawlah al-Islāmīyah fī-l-ʻIrāq wa-sh-Shām, és az al-Shām fordítása nem egyértelmű. Az biztos, hogy a mai Szíriánál tágabb területre utal, ezért kezdett el terjedni a Levante, amelybe Libanon, Izrael, Palesztina és Jordánia is beletartozik. Ez a szó viszont anakronisztikus, találóbb lenne Nagy-Szíriaként utalni a területre, és ez az ISIS rövidítést se kezdené ki.
  • A gordiuszi csomót maga a szervezet vágta át 2014 júniusában, amikor elhagyta a problémás kifejezést a név végéről, és megszületett az IS, vagyis az Iszlám Állam (Islamic State), amelyet a szervezet önálló kalifátusnak tekint.

A név mint történelem, fenyegetés, legitimáció

Csak a neveken végigkövethető a szervezet egész története: a bővítések, az elszakadás a szövetségesből riválissá váló al-Kaidától, az igény a területi és szervezeti stabilitásra, aztán a növekvő ambíciók, végül a globális dzsihád terve. A mai névben, az Iszlám Államban továbbra is benne van az államiság stabilitása, de már a határok eltörlésének fenyegetése is. Kifejezi a kizárólagosságot is: nem egy iszlám állam egyik vagy másik területen, hanem az Iszlám Állam. Azzal pedig, hogy az IS kalifátusként hivatkozik magára, vallási és történelmi

legitimációt igyekszik adni a saját létezésének.

A név mint ellenállás, trónfosztás, kinyilatkoztatás

Éppen ez a legitimációs törekvés az, amihez egyre kevésbé akarnak asszisztálni a nyugati politikusok, ezért egyre gyakrabban használják inkább a szervezet eredeti arab nevének arab rövidítését:

Daesh.

A legkövetkezetesebben a franciák szoktak át erre a megnevezésre. Francois Hollande rögtön a támadás után, az első Iszlám Államot hibáztató nyilatkozatában Daeshként (pontosabban franciásan, Daechként) hivatkozott a szervezetre. De valójában már tavaly szeptemberben bejelentette a kormány a tudatos kommunikációs váltást.

Bár az amerikaiak hivatalosan az ISIL nevet használják, John Kerry külügyminiszter is a franciák példáját követi, és egyre több amerikai kollégája tart vele. Ennek diplomáciai okai is vannak: az amerikaiak arab partnerországai ezt a nevet használják, és a szövetségesüktől is ezt várják el. Azért túlkapásokat is találni, brit imámok egy csoportja például arról győzködte David Cameron miniszterelnököt, hogy nem-iszlám államnak hívja az IS-t.

000 Nic6337728
Fotó: AFP

Az arab név azt hivatott jelezni, hogy a használói szerint az Iszlám Állam se nem iszlám, se nem állam. A francia kormány szerint a nyugati fordítások elmossák a fontos és éles határt az iszlám vallás és a szélsőséges iszlamisták, így az átlagos muszlimok és a radikális dzsihadisták között. (Persze az arab névben is benne van, hogy “iszlám”, de jelzésértékű, hogy ez a nyugati ember számára nem érthető.) Márpedig éppen azzal szentesítenék ezeket a névbe foglalt hamis állításokat, ha azt az elnevezést ismételgetnék, amelyet a terroristák hallani szeretnének. Ezért a közvélemény szemében 

a nevén keresztül a legitimációjától is igyekeznek megfosztani őket.

További indok, hogy a párizsi terrortámadás után és az azóta folyamatosan tartó európai terrorfenyegetés közepette a név azt is üzeni a terroristáknak, hogy “nem félünk”. Mint a Harry Potterben, ha egy karakter erőt vesz magán, és ki meri mondani, hogy Voldemort.

De a legfőbb ok talán egyszerűen az, hogy az Iszlám Állam bevallottan gyűlöli, ha Daeshként hivatkoznak rá.

A név mint provokáció és bűn

De miért zavarja ennyire az Iszlám Államot, ha a saját nyelvén hívják a saját nevén? A szervezet eredeti arab neve ad-Dawlah al-Islāmiyah, ezt többféleképpen szokták rövidíteni, a legelterjedtebb Daeshen kívül lehet még Da'esh/Da'ish/Daish/DAIISH is. A nyugati fül számára ez is csak egy betűszó, de egyrészt már önmagában lekicsinylő gesztus, hogy rövidítik a nevet, mert ez arabul egyáltalán nem szokás. Másrészt arabul olyan áthallásokra ad lehetőséget, amelyek a terroristák számára kellemetlen asszociációkat szülnek.

isis

Maga a szó ugyanis megfelelően hangsúlyozva nagyon hasonlít a Daes és a Dahes szavakra, amelyek olyasmiket jelentenek, hogy

  • aki eltapos, eltipor valamit,
  • aki viszályt szül,
  • aki zűrzavart terjeszt,
  • egy bigott, aki rákényszeríti a nézeteit másokra.

Talán túlságosan találva érzik magukat, talán csak szeretnék a szélesebb körben érthető angol nevet napirenden tartani, mindenesetre nem csoda, hogy kegyetlenül megtorolják a Daesh használatát. A beszámolók szerint rendszerint korbácsolással büntetik, de akár nyelvkivágás is járhat érte.

A név mint médiaetikai kérdés

Nemcsak a politikusok használják egyre többet az arab szót, de a médiát is erre buzdítják. Franciaországban eléggé el is terjedt, de az Egyesült Királyságban is próbálkoznak vele. Júniusban például több mint 120 képviselő írt nyílt levelet a BBC igazgatójának, hogy a Daesh név használatának előnyeiről győzködje.

A médiával kapcsolatban az teszi különösen érdekessé a kérdést, hogy az ő feladatuk a minél pontosabb tájékoztatás. Amíg egy politikus akár a Rohadék Terroristák Hordájának is hívhatná a szervezetet, egy riporter ezt nyilvánvalóan nem teheti meg, mert egyszerűen nem ez a neve. A Daesh viszont beleférhet, hiszen tényszerűen így (is) hívják, és más nem-angol nevű szervezetet se mindig fordítanak le, hanem az eredeti nyelvből származó rövidítést használják (elég csak a FIFA-ra gondolni). Bár egyes vélemények szerint már ez is a tudósítás pontatlanságából vesz el, hiszen az ismeretlen szó a nyugati hírfogyasztó felé nem közvetíti azt az ideológiai alapállást, ami a fordításból világosan kitűnik (vagyis hogy Iszlám Állam = iszlám+állam).

A név mint egzotizálás

Azzal viszont, hogy az arab nevet használják, a nyugati politikusok egyúttal egzotikussá is teszik az IS-t, a különbözőség kiemelésével erősítik azt az érzést, hogy valami távoli és idegen veszélyről van szó. A Daesh a kulturális ellentétekre játszik, az idegenség érzetét állítja szembe az ismerősséggel, így a közvélemény elidegenítésével próbál fellépni a toborzópropaganda sikere ellen.

Mindennek lehet az a célja, hogy megkülönböztesse az itteni muszlimokat az ottani terroristáktól, bár könnyen lehet, hogy ez az ottani nem-terroristák, vagyis az IS-t szintén elítélő arab világ megítélésére is kihat – ráadásul figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy az IS európai merényleteiben európai muszlimok is részt vettek.