Valér
4 °C
8 °C

Se nem iszlám, se nem állam

2015.11.26. 13:36
Bár az Iszlám Állam valóban hatékonyan használja a propagandacéljaira az internetet, van egy ennél sokkal kevésbé látványos, mégis még inkább szembetűnő propagandaeszközük is: a saját nevük. A sokszor megváltoztatott név mesél a szervezet múltjáról, kinyilatkoztatja a céljait, és legitimálni próbálja a terroristák “iszlám” “államát”. Nem csoda, hogy egyre többen próbálják nyugaton legyűrni az igazival párhuzamosan folyó kommunikációs háborúban.

Kis terroristahatározó

Az Iszlám Állam maximálisan kihasználja a név politikáját, az önmaga felcímkézésében rejlő lehetőségeket. Az aktuális elnevezés mindig a szervezet által uralt területeket tükrözi, vagy éppen hogy mindig aszerint pozicionálják vele újra a “brandet” a terroristák, hogy éppen mit akarnak elérni.

000 Nic6242921
Fotó: AFP

A szervezetnek valójában még több neve volt, mit amik ma a médiában keringenek, hiszen jóval a világhír előtt is létezett már:

  • Az 1999-es megalapításakor a JTJ nevet kapta (Jama'at al-Tawhid wal-Jihad, Az Egyistenhit/ Egység és Dzsihád Szervezete).
  • 2004-ben csatlakozott az al-Kaidához, innentől AQI (al-Kaida Irakban) néven volt ismert.
  • 2006-ban egyesült több helyi radikális szervezettel, és rövid ideig MSM-ként futott (Majlis Shura al-Mujahedin, Mudzsahid Súra Tanács).
  • Még abban az évben tovább bővültek, és felvették az ISI nevet (Iszlám Állam Irakban, az eredeti ad-Dawlah al-ʻIraq al-Islāmiyah fordításából).
  • 2013-ban kezdtek el Szíriában is terjeszkedni, ekkor csapták hozzá a negyedik betűt is a nevükhöz, és váltak ISIS-sé vagy ISIL-lé. A két párhuzamos rövidítés oka, hogy az új név arabul ad-Dawlah al-Islāmīyah fī-l-ʻIrāq wa-sh-Shām, és az al-Shām fordítása nem egyértelmű. Az biztos, hogy a mai Szíriánál tágabb területre utal, ezért kezdett el terjedni a Levante, amelybe Libanon, Izrael, Palesztina és Jordánia is beletartozik. Ez a szó viszont anakronisztikus, találóbb lenne Nagy-Szíriaként utalni a területre, és ez az ISIS rövidítést se kezdené ki.
  • A gordiuszi csomót maga a szervezet vágta át 2014 júniusában, amikor elhagyta a problémás kifejezést a név végéről, és megszületett az IS, vagyis az Iszlám Állam (Islamic State), amelyet a szervezet önálló kalifátusnak tekint.

A név mint történelem, fenyegetés, legitimáció

Csak a neveken végigkövethető a szervezet egész története: a bővítések, az elszakadás a szövetségesből riválissá váló al-Kaidától, az igény a területi és szervezeti stabilitásra, aztán a növekvő ambíciók, végül a globális dzsihád terve. A mai névben, az Iszlám Államban továbbra is benne van az államiság stabilitása, de már a határok eltörlésének fenyegetése is. Kifejezi a kizárólagosságot is: nem egy iszlám állam egyik vagy másik területen, hanem az Iszlám Állam. Azzal pedig, hogy az IS kalifátusként hivatkozik magára, vallási és történelmi

legitimációt igyekszik adni a saját létezésének.

A név mint ellenállás, trónfosztás, kinyilatkoztatás

Éppen ez a legitimációs törekvés az, amihez egyre kevésbé akarnak asszisztálni a nyugati politikusok, ezért egyre gyakrabban használják inkább a szervezet eredeti arab nevének arab rövidítését:

Daesh.

A legkövetkezetesebben a franciák szoktak át erre a megnevezésre. Francois Hollande rögtön a támadás után, az első Iszlám Államot hibáztató nyilatkozatában Daeshként (pontosabban franciásan, Daechként) hivatkozott a szervezetre. De valójában már tavaly szeptemberben bejelentette a kormány a tudatos kommunikációs váltást.

Bár az amerikaiak hivatalosan az ISIL nevet használják, John Kerry külügyminiszter is a franciák példáját követi, és egyre több amerikai kollégája tart vele. Ennek diplomáciai okai is vannak: az amerikaiak arab partnerországai ezt a nevet használják, és a szövetségesüktől is ezt várják el. Azért túlkapásokat is találni, brit imámok egy csoportja például arról győzködte David Cameron miniszterelnököt, hogy nem-iszlám államnak hívja az IS-t.

000 Nic6337728
Fotó: AFP

Az arab név azt hivatott jelezni, hogy a használói szerint az Iszlám Állam se nem iszlám, se nem állam. A francia kormány szerint a nyugati fordítások elmossák a fontos és éles határt az iszlám vallás és a szélsőséges iszlamisták, így az átlagos muszlimok és a radikális dzsihadisták között. (Persze az arab névben is benne van, hogy “iszlám”, de jelzésértékű, hogy ez a nyugati ember számára nem érthető.) Márpedig éppen azzal szentesítenék ezeket a névbe foglalt hamis állításokat, ha azt az elnevezést ismételgetnék, amelyet a terroristák hallani szeretnének. Ezért a közvélemény szemében 

a nevén keresztül a legitimációjától is igyekeznek megfosztani őket.

További indok, hogy a párizsi terrortámadás után és az azóta folyamatosan tartó európai terrorfenyegetés közepette a név azt is üzeni a terroristáknak, hogy “nem félünk”. Mint a Harry Potterben, ha egy karakter erőt vesz magán, és ki meri mondani, hogy Voldemort.

De a legfőbb ok talán egyszerűen az, hogy az Iszlám Állam bevallottan gyűlöli, ha Daeshként hivatkoznak rá.

A név mint provokáció és bűn

De miért zavarja ennyire az Iszlám Államot, ha a saját nyelvén hívják a saját nevén? A szervezet eredeti arab neve ad-Dawlah al-Islāmiyah, ezt többféleképpen szokták rövidíteni, a legelterjedtebb Daeshen kívül lehet még Da'esh/Da'ish/Daish/DAIISH is. A nyugati fül számára ez is csak egy betűszó, de egyrészt már önmagában lekicsinylő gesztus, hogy rövidítik a nevet, mert ez arabul egyáltalán nem szokás. Másrészt arabul olyan áthallásokra ad lehetőséget, amelyek a terroristák számára kellemetlen asszociációkat szülnek.

isis

Maga a szó ugyanis megfelelően hangsúlyozva nagyon hasonlít a Daes és a Dahes szavakra, amelyek olyasmiket jelentenek, hogy

  • aki eltapos, eltipor valamit,
  • aki viszályt szül,
  • aki zűrzavart terjeszt,
  • egy bigott, aki rákényszeríti a nézeteit másokra.

Talán túlságosan találva érzik magukat, talán csak szeretnék a szélesebb körben érthető angol nevet napirenden tartani, mindenesetre nem csoda, hogy kegyetlenül megtorolják a Daesh használatát. A beszámolók szerint rendszerint korbácsolással büntetik, de akár nyelvkivágás is járhat érte.

A név mint médiaetikai kérdés

Nemcsak a politikusok használják egyre többet az arab szót, de a médiát is erre buzdítják. Franciaországban eléggé el is terjedt, de az Egyesült Királyságban is próbálkoznak vele. Júniusban például több mint 120 képviselő írt nyílt levelet a BBC igazgatójának, hogy a Daesh név használatának előnyeiről győzködje.

A médiával kapcsolatban az teszi különösen érdekessé a kérdést, hogy az ő feladatuk a minél pontosabb tájékoztatás. Amíg egy politikus akár a Rohadék Terroristák Hordájának is hívhatná a szervezetet, egy riporter ezt nyilvánvalóan nem teheti meg, mert egyszerűen nem ez a neve. A Daesh viszont beleférhet, hiszen tényszerűen így (is) hívják, és más nem-angol nevű szervezetet se mindig fordítanak le, hanem az eredeti nyelvből származó rövidítést használják (elég csak a FIFA-ra gondolni). Bár egyes vélemények szerint már ez is a tudósítás pontatlanságából vesz el, hiszen az ismeretlen szó a nyugati hírfogyasztó felé nem közvetíti azt az ideológiai alapállást, ami a fordításból világosan kitűnik (vagyis hogy Iszlám Állam = iszlám+állam).

A név mint egzotizálás

Azzal viszont, hogy az arab nevet használják, a nyugati politikusok egyúttal egzotikussá is teszik az IS-t, a különbözőség kiemelésével erősítik azt az érzést, hogy valami távoli és idegen veszélyről van szó. A Daesh a kulturális ellentétekre játszik, az idegenség érzetét állítja szembe az ismerősséggel, így a közvélemény elidegenítésével próbál fellépni a toborzópropaganda sikere ellen.

Mindennek lehet az a célja, hogy megkülönböztesse az itteni muszlimokat az ottani terroristáktól, bár könnyen lehet, hogy ez az ottani nem-terroristák, vagyis az IS-t szintén elítélő arab világ megítélésére is kihat – ráadásul figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy az IS európai merényleteiben európai muszlimok is részt vettek.