Anyjukon lógva vízisíztek egy ősi rák utódai

Mintha apró sárkányrepülőket eregetne, úgy húzta maga után tokba zárt utódait egy nemrég felfedezett bizarr ősi állat - írja az MTI. Ehhez hasonlót még nem láttak az őslénykutatók. A különleges ízeltlábút az amerikai Yale Egyetem, a brit Oxfordi Egyetem és Leicesteri Egyetem, valamint az Imperial College London szakértői mutatták be az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS). 

A 430 millió éves fosszíliát az angliai Herefordshire-ben találták, és a brit szakértők rögtön a Kite Runner (sárkányeregető) nevet adták neki Khaled Hosseini nagysikerű regénye, a Papírsárkányok után. A tíz centiméter hosszú ízeltlábú állat az Aquilonifer spinosus tudományos nevet kapta. Az előkerült példánynak tíz utóda volt.

Ha az állat mozgott, az utódok dekorációnak vagy kifeszített sárkányoknak tűntek

- fogalmazott Derek Briggs, a Yale Egyetem kutatója, a tanulmány fő szerzője.

A sárkányeregető az ízeltlábúak Mandibulata nevű csoportjába tartozik, ahogy a rákok és a rovarok is. Az ősi ízeltlábú valószínűleg a vizek talaján élt.

A mai rákfajták is sokféle stratégiát alkalmaznak, hogy megvédjék petéiket vagy embriókat a ragadozóktól. Végtagjaikra ragasztják, páncéljuk alatt tartják vagy különleges tokkal veszik körül őket. Ez a módszer egyedülálló, és valószínűleg azért tűnt el az evolúció során, mert nem volt igazán hatékony - vélte Briggs. Nincs olyan ma élő állat, amely közvetlen rokonságban állna az Aquilonifer spinosusszal. 

Az Aquilonifer spinosus tíz utódja a fejlődés különböző fázisaiban volt. A legnagyobb tok két milliméter hosszú. A kutatók úgy vélik, hogy az állat megvárta, míg mindegyik utód kikel, és csak azután kezdett vedleni - különben az utódok védtelenül maradtak volna.

A felnőtt állat feje szem nélküli, és egy páncélszerű réteg védi. A 440 millió évvel ezelőtt kezdődött szilur földtörténeti időszakban élt a vizek talaján, számtalan más állat, köztük szivacsok, karlábúak, férgek, csigák és egyéb puhatestűek, kardfarkú tarisznyarákok, tengeri csillagok társaságában. A felnőtt állathoz vékony, rugalmas fonal révén kapcsolódó utódok alakja lapos citromra hasonlít.

A felfedezett fosszília valószínűleg egy nőstény, bár a ma élő ízeltlábúaknál nem ritka, hogy a hímek is részt vesznek az utódok nevelésében. A szakértők elvetették azt az ötletet, hogy a tíz kicsi élőlény parazita is lehet. A tápanyagok felvételének ugyanis nem kedvezne a helyzetük.

Az állatot számítógépes technikával sikerült feltárni. A folyamat során rétegről rétegre leköszörülték a fosszíliáról az üledéket, majd megalkották az állat 3D-s képét.