Összefügg egymással a két erős hétvégi földrengés?

Két 7-es fokozatot elérő, illetve meghaladó földrengés történt a hétvégén alig néhány órán belül. Japánban több földrengésből álló sorozat rázta meg az országot, ezekből 7,3-as erősségű volt a legerősebb. Ecuadorban 7,8-as erősségűt mértek nem sokkal később. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy összefügg-e a két földrengés egymással. 

A tudósok szerint semmi köze egymáshoz a két földrengésnek. A két rengés egymástól több mint 14 ezer kilométerre történt, ez túl nagy távolság ahhoz, hogy kapcsolat legyen a két rengés között.

Az igaz, hogy nagyobb földrengések után vannak kisebb rengések is, ezeket hívjuk utórengésnek. De a mostani rengések nem egymás következményei, mármint a Japánban és az Ecuadorban észlelt rengések között nincs ilyen összefüggés.

Más a helyzet, ha csak a japán rengéssorozatot nézzük. Ott több, 6-os erősségű földmozgás volt az előrengés a szombati, nagyobb rengés előtt. Így nevezik azt, amikor egy kisebb rengést követ egy nagyobb, a kisebb rengésnek a tudományos neve előrengés.

Visszatérve az ecuadori és a japán rengésekre, azok jellege sem hasonló. Az ecuadori 7,8-as rengés klasszikus óriás-nyírási (megathrust) földrengés. Ilyenkor a meggyűrődő szárazföldi lemezben felhalmozódó feszültség évtizedes-évszázados időközönként különösen pusztító erejű eseménnyel mozdul el. Ebben az esetben a nehéz óceáni lemez bukik a könnyebb szárazföldi lemez alá és a feszültség néha földrengést okoz. Ezt a fajta földrengést először George Plafker különítette el a többitől az 1964-es nagy alaszkai földrengés után. 

Japánban is gyakoriak az ilyen típusú földrengések, például a 2011-es is ilyen volt. A mostani azonban nem. Az elsődleges geológiai kutatások szerint a hétvégi rengésnek két lemez elcsúszása lehetett az oka. Ez egy másik típusú földrengés, ilyenkor a lemezek elmozdulnak egymáshoz képest.

Az a tény, hogy a két földrengés nem ugyanolyan típusú, félig meg is válaszolja a következő kérdést, ami szintén felmerült sokakban. Ha ilyen gyors egymásutánban követik egymást nagy erejű rengések, akkor ez jelentheti azt is, hogy megnövekedett a Föld aktivitása, több a földrengés?

Erre is nemmel kell válaszolni, a mérések, amelyek az összes apró rezgést is figyelik, azt mutatják, hogy nagyjából állandó a rengések száma. Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának adatai szerint 7,0 és 7,9-es erősségű rengéseknél vannak olyan évek, amikor húsznál is több az ilyen rengés, de vannak olyan évek, amikor tíz alatt van ezek száma. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy évente 15 ilyen erősségű rengést észlelnek a kutatók.

Néha azért érezzük ezeket többnek, mert lakott területen történnek és ilyenkor bekerülnek a hírekbe. De számos olyan rengés van, amely lakott területtől távol történik és a kutatókon kívül ez senkit nem érdekel. Ennél erősebb, vagyis 8,0-nál nagyobb rengés átlagban évente egyszer van. 6-6,9-es rengésből évente 134 van, 5-5,4-esből évi 1319.

Nagyon sok olyan rengés is van, amelyet észre sem veszünk, olyan kicsi az erőssége. Ezeket mikrorengéseknek nevezzük. Ezeknél a kisebb földrengéseknél már csak becsült adatok vannak, 4-4,9 közöttinél évi 13 ezret becsülnek a kutatók. A 3-3,9-es erősségűből pedig évi 130 ezer lehet világszerte.