Kálmán, Ede
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.09%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.79%

Nincs meg 847 millió forint

DSC 4091 ok
2016.04.20. 16:04
A pénzügyi jelentés is kimondta, amit a szakmai: az MTA zászlóshajónak szánt, 9,5 milliárd forintból felhúzott Természettudományi Kutatóközpontjában hatalmas problémák vannak. A pénzügyi vizsgálat 847,5 milliós hiányt állapított meg, felelőtlen gazdálkodást és szabálytalanságokat. A központ három év alatt dolgozza le a hiányt, az MTA felelősöket keres, és átvilágítja a többi kutatóközpontot is. 50 embert kirúghatnak.

2015 óta tudjuk, hogy gondok vannak az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) zászlóshajónak szánt kutatóintézetével, 9,5 milliárd forintból felhúzott Természettudományi Kutatóközponttal (TTK). Szerdán az MTA vezetői külön sajtótájékoztatón foglalkoztak a TTK helyzetével, amelyről, szemben a nyilvánosságnak első körben eljuttatott információkkal, amelyek a kutatócsoportok problémáiról szóltak, már Lovász László, az MTA elnöke is azt mondta, hogy

 az intézmény elsősorban anyagi jellegű problémákkal szembesült.

Az MTA a kutatók sokadik jelzése után végül beavatkozott az intézet működésébe: még 2015-ben 300-350 millió forintos gyorssegéllyel segítették ki. Az intézet vezetését azóta lecserélték, Keserű György helyett Pokol György lett az új főigazgató. Ezzel párhuzamosan két vizsgálatot is indítottak: 

  • szakmai és
  • pénzügyi jelentés is készült.

Előbbi csalódás volt a kutatóknak és a közvéleménynek: a hivatalosan megjelent összefoglalóból a kutatócsoportok működési problémáim kívül, minden hiányzott. Megszereztük azonban a teljes jelentést, ebből kiderült, hogy bőven voltak még problémák, elsősorban hibás vezetői döntések, és szabályozatlan kérdések. Volt olyan időszak például, amikor egyszerűen nem volt könyvelés, a kutatásra szánt pénzeket egyszerűen elnyelte az intézet működtetése.

Az MTA akkor arra hivatkozott, hogy a problémákról tudnak, azonban nem ez, hanem a pénzügyi jelentés, ami alapján majd konkrétumokról döntenek. Most a pénzügyi jelentés legfontosabb megállapításait mutatták be a sajtónak. 

Tudatos csalás nem volt

A pénzügyi átvilágítást az MTA felkérésére az IFUA Horváth & Partners nevű tanácsadócég készítette. A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy 

  • hiányzik 847,5 millió forint;
  • szándékos csalást nem találtak;
  • hanyagságot és
  • szabályozatlanságot viszont igen.

Török Ádám, az MTA főtitkára szerint 2012 óta több helyről kaptak jelzést a problémákról, de nem tűnt vészesnek a helyzet. Aztán 2014-re már működési zavarok voltak, 2015-re pedig konkrét pénzügyi problémák jelentkeztek.

Hogy tűnt el a pénz?

Mi okozta a 847,5 milliós hiányt (ami összességében inkább egymilliárd, mert a jelentés már azután készült, hogy a TTK korábban gyorssegélyt kapott)? 

  • Hiányosak voltak a szabályzatok: a kutatóközpontba újonnan költözött több intézet, 6-7 fontos szabályzat el sem készült;
  • volt államháztartási probléma is: néhány dolognak a TTK saját hibáján kívül nem tudott megfelelni;
  • 2012-15 között az MTA csak részben fedezte a működési költségeket;
  • Nem volt kontroll a gazdálkodásban, úgy költöttek el pénzt, hogy nem számoltak a későbbi költségekkel.

Vannak olyan okok, amelyek kifejezetten rossz döntésekre vezethetőek vissza (már az utolsó pont is ebbe hajlik):

  • Megemelték a béren kívüli juttatásokat;
  • Vett az intézet egy kutató MRI-t, de a rá szánt pénzt már korábban felhasználták (A gépnek engedélyezési problémái is voltak, erről előző cikkünkben írtunk. Az engedélyt azóta megszerezték);
  • Nem kezelte le az intézet, hogy sok pályázatot utólag finanszíroznak, és ez pluszköltséggel járhat.

Külső tényezők is hozzátettek a hiányhoz: magas volt az egész beruházás második ütemének költsége is; elmaradtak korábban ingatlanbérbadásokból származó bevételek – a jelenlévők sem tudták, miért –; az összeköltözés miatt pedig párhuzamosan működtek intézetek a régi és az új helyen.

A gazdasági adminisztráció is hibázott. Volt, hogy a „valós fedezetvizsgálat csak a kötelezettségvállalás után történt meg”, azaz

először vállaltak valamit, aztán nézték meg, van-e rá pénz.

Emellett a pénzügyi jelentésbe is bekerült, hogy „sokszor nem olyan választ kaptak” a felügyelők, amit kellett volna, a beszámolókból kimaradtak a pénzügyi problémák.

Évi 200 milliót kell spórolni

A külsős vizsgálatot végző cég a hiány ledolgozásához azt javasolta, hogy

  • Biztosítani kell a megfelelő fedezetet;
  • 50 embert ki kell rúgni (pénzügyi szempontok alapján jött ki ez a szám, a konkrét döntéseket a szakmai jelentés alapján hozzák majd meg).  Ez a megoldás legalább 10 milliós spórolást jelent majd. A leépítés egyébként már 2015 őszén megkezdődött, de nem átgondoltan.
  • Spórolni kell a rezsivel;
  • Támogatást kell kérni az MTA-tól.

Pokol György, a TTK új főigazgatója elmondta, hogy konszolidációs terv készült, amit Lovász László, az MTA elnöke el is fogadott. Ez alapján három év alatt szüntetik meg a 847,5 milliós hiányt, 2017-18-ban évente 200 milliót akarnak spórolni. Ez idén úgy jön össze, hogy 140 milliót hoznak létszámcsökkentéssel, 60 milliót pedig az intézetek szerződéses munkái után beszedett rezsiből.

Pokol szerint

nem arról van szó, hogy alkalmatlan vagy nem dolgozó embereket kell elküldeni, hanem a legkisebb rosszat választják.

Lesznek felelősök?

Bár a pénzügyi jelentés nem állapított meg szándékos csalást, hanyagságot igen. Lovász László, az MTA elnöke szerint „mindenképpen meg kell vizsgálni a felelősség kérdését, de először az a lényeg, hogy az intézet működni tudjon”. 

Az MTA szokásos évi, májusi közgyűlése után belső vizsgálat indul annak kiderítésére, kik a felelősök, milyen hibák vezettek a hatalmas hiányhoz, és a megfelelő embereknek megvolt-e a megfelelő jogkörük, hogy a helyzetet kezeljék.

A pénzügyi jelentés adatai és a szakmai jelentés megállapításai is a külső okok mellett a TTK előző vezetésének felelősségét vetik fel: Keserű György főigazgató hibás döntéseiről írnak a szakmai bírálók, valamint a gazdasági vezetés és a belső ellenőr alkalmatlanságáról. Keserűt egyébként a közgyűlésre akadémikusnak terjesztették fel – ez azonban szakmai cím, független főigazgatói tevékenységétől.

Az MTA bizottságot hoz létre a többi kutatóintézet átvizsgálására is, összességében is átvizsgálják, mivel járt a központosítás. Nemcsak a Természettudományi Központot hozták létre pár éve, de így működik már (bár nem közös épületben) az Agrártudományi Kutatóközpont is – ahol, úgy tudjuk, szintén vannak problémák. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre azonban nem kaptunk konkrét választ, az előző sajtótájékoztatón is csak vizsgálatra kaptunk homályos ígéretet. 

(Borítókép: A Természettudományi Kutatóközpont irodai részlege. Fotó: Bődey János / Index)