Boglárka
19 °C
35 °C

Kiderült, mennyire találó szó a félálom

2016.04.24. 08:48

Egy új tanulmány szerint az agyunk fele továbbra is ébren marad és figyeli a veszélyeket, ha idegen helyen alszunk el. A Brown Egyetem kutatói elsőéjszaka-hatásnak (first night effect) nevezték el a jelenséget.

A vizsgálatok során megállapították, hogy a bal agyfélteke ilyenkor jóval aktívabb, mint a jobb. A kutatók 35 önkéntesen végeztek kísérleteket. Az alanyok jobb fülébe juttatott hangokkal stimulálták a bal agyféltekét; erre jóval többször ébredtek fel, mint amikor a hangokat a bal fülükbe játszották. Az eredményeiket a Current Biology folyóiratban közölték.

Az agyfélteke aktivitása kimondottan magas volt az úgynevezett mélyalvás idején. Amikor azonban a második és harmadik nap is megismételték a laboratóriumban végzett kísérletet, azt látták, hogy ezzel a módszerrel már nem lehet olyan könnyen stimulálni a bal agyféltekét. Az első éjszakán azonban az agy sokkal éberebb marad - nyilván azért, hogy megvédhessük magunkat veszély esetén.

A kutatók szerint ez az első eset, hogy embereken tudták bizonyítani a folyamatot. A jelenség azonban nem ismeretlen. Néhány állatfajnál ugyancsak megfigyelték az agyféltekékre ilyenkor jellemző aszimmetriát.

A delfinek például kontrollálni tudják az agyféltekéiket: ha aludni akarnak, leállítják az egyik agyterületet. Egy korábbi tanulmány azt is kimutatta, hogy a delfinek tudatosan irányítják a légzésüket; vagyis ha leállna a teljes agyműködésük, valószínűleg megfulladnának. Az embereken végzett kísérletek viszont magyarázatot adhatnak rá, hogy a delfinek hogy tudnak nyitott szemmel aludni. Gyakorlati szempontból ez érthető: így álmukban is figyelhetik a ragadozókat.