Móric
5 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Orbán: A háttérhatalmak egyik célja az agyelszívás

D KOS20160502009
2016.05.02. 11:35
Orbán Viktor miniszterelnök felszólalt a Magyar Tudományos Akadémia szokásos évi közgyűlésén. Szerinte a magyar tudomány lehet az ország gazdasági versenyképességének egyik alapja. Orbán szerint a politikus és a tudós ugyanazt akarja, akkor a legjobb, ha egy irányba mennek. Európa elfelejtette, hogy nagyhatalom volt, a hatalmak és háttérhatalmak pedig elszívják a legjobb agyainkat, most már nemcsak Nyugatra, de lassan Keletre is. Az ülésen szokatlan politikai felvonulás volt, Orbán mellett Lázár János és Balog Zoltán is megjelent.

„A gazdasági válság következtében helyben járó Európában ma arra a kérdésre kell választ találnunk, hogy miként tudjuk saját országunk gazdaságát ismét az élvonalba repíteni. A jó hír, hogy erre a kérdésre elődeink egyszer már választ találtak, Európa évszázadokon át volt a világ vezető gazdasági és politikai hatalma. A rossz hír, hogy mintha ezt Európa elfelejtette volna” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MTA közgyűlésén.

Orbán szerint az innováció és az ennek teret nyitó gazdaságpolitika viheti előre Európát. Európa tudományos eredményeit és találmányait hatékonyan és gyorsan tudta gazdasági előnyre váltani. Ehhez kellett keresztény kultúra, verseny, jogszabályok.

„A tudomány és politika szövetsége volt az, ami külső és belső hódítások felé repítette Európát. Az igazságot kereső tudós és az igazságosabb társadalom megteremtésére törekvő politikus ugyanazt akarja” - mondta Orbán. Kinek érné meg bármelyik hivatást választani kettő közül, aki kényelemre vágyik? Csak olyan emberek maradhatnak talpon, akik képesek megszilárdítani magukat azzal a viharral szemben, ami körülveszi őket.

„Közös felelősség, közös feladatok, közös munka – össze vagyunk láncolva. Akkor haladhatunk előre, ha egy irányba mozgunk. Nem érdemes zsákbamacskát árulni: a magyar tudomány jövője, minősége, jó híre Magyarországon politikai ügy. Nem pártpolitikai, nemzetpolitikai” – mondta Orbán. A miniszterelnök szerint nincs nukleáris fegyverarzenálunk, de érdemes megjegyezni, magyar tudósok nélkül másnak se lenne, nincs olajunk, nincs több tíz- vagy százmilliós lakáságunk se.

„Abból kell főznünk, amink van: eszünk, sajátos észjárásunk, komoly tudományos tradíciónk. A mai világban küzdelem zajlik a legjobb emberfőkért: egykoron az aranykészlet kiáramlását akadályozták meg, ma az a kérdés, mit tehetünk az ellen, hogy elveszítsük a legkiválóbb tudósainkat, ráadásul nyitott, nemzetközi korszakban. Nehéz a jó válasz” – mondta  miniszterelnök.

Orbán szerint a nyílt- és a háttérhatalmak olyan rendszert építettek fel, amely valójában – más célok mellett – az agyelszívást is szolgálja. Tőlünk nyugatra, sőt lassan keletre is, olyan kutatási feltételeket teremtettek, amik mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat. Az akadémia és a kormány ebbe a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődött bele, és nem kíván a jövőben sem – mondta Orbán.

2020-ig 1200 milliárd 

Orbán Köszönetet mondott a Lendület-programért, 2009-ben 5 csoport 500 millióval indult, idén 72 csoport négy milliárdot kap. Köszönet mondott a magyar kutatóknak, akik itthon maradtak, ahogy azoknak is, akik külföldről tértek haza: itthon kiteljesíteni egy pályafutást, itthon alapítani egy iskolát hazafiast hozzáállást jelent. 

A válság utáni világban csak akkor lehetünk versenyképesek, ha innovatívak is vagyunk, ehhez Magyarországon is meg kell teremteni a világszínvonalú kutatómunka intézményi és pénzügyi feltételeit.

A miniszterelnök szerint ezért döntöttek úgy évekkel ezelőtt, hogy szövetséget kötnek az MTA-val, adott a kormány:

  • az MTA TTK-kra 9,45 milliárdot;
  • Wigner CERN-re 8,6 milliárdot;
  • Nemzeti Agykutatási Programra 12 milliárd forintot;

A költségvetésből évről évre egyre többet költöttek kutatásra, fejlesztésre, innovációra: 2010-ben a GDP 1 százalékát, ma 1,4 százalékát (Bár Orbán nem említette, ebbe az értékbe a magánszektor teljesítményét is bele kell számolni)I.

2008-ban, még Görögország előtt, Magyarország összeomlott. „Nemzetközi sajtóból jól ismert trojka Magyarországon kezdte el a működését, joggal rémlett fel előttünk az adósrabszolgaság képe” - mondta Orbán.

„2016-ban az IMF-hitelt visszafizettük. Adósság-visszafizetést csináltuk, de nem csökken, többet kell rá fordítani, ebben a környezetben sokat jelent, hogy ennyit költünk tudományra: a 2010-16-os emelkedés elismerésre méltó – jó befektetés”.

A kormány célja, hogy Magyarország közép Európa legversenyképesebb gazdasága legyen. Ehhez 2020-ig 1200 milliárd költünk tudományra: ez a GDP 1,8 százaléka, ezzel majdnem beérjük az uniós átlagot, ami 1,9 százalék.

Az Akadémia józan intés legyen

„Amikor az MTA jövőjéről gondolkodunk, mindig ugyanoda jutunk vissza: vissza kell találnunk az alapító szándékához mind a politikában, mind a tudományában. Az ő személye testesíti meg leginkább a két terület egymásra utaltságát. Amikor a politika és az akadémia egyszerre követte Széchenyi szellemiségét, akkor közös erővel hazánk mindig megtalálta a legnehezebb kérdésekre is a választ” – mondta Orbán.

A miniszterelnök elvárásokat is megfogalmazott: „az akadémia felől azt várjuk, hogy legyen józan intés a politika felé – soha ne feledje el, kötelessége támogatni a tudományos életet, és kötelessége biztosítani annak függetlenségét. A politika igénye: ne zárkózzanak elefántcsonttoronyba a tudósok, hanem járuljanak hozzá a magyar nemzet történelmi küldetésének beteljesítéséhez. Nincsenek és nem is lehetnek semleges döntéseink, tudomány és politika nem lehet öncélú, csak közcélú”.

Orbán örömmel hallotta, hogy víztudomány, agrárinnováció és szakmódszertan problémakörében akarnak előrelépéseket tenni az MTA-n – olyan területeken, amik Magyarország mindennapjainak kérdései. Közös álláspontunk már középtávon is az előttünk álló kihívás: klímaváltozás – megértenünk, tanulmányoztunk kell, válaszokat kell adnunk.

Orbán mellett Lázár János és Balog Zoltán is részt vett az ülésen. A közgyűlés a héten folytatódik.

Borítókép: MTI / Koszticsák Szilárd