Jenő
-3 °C
6 °C

Reform helyett radír

D KOM20130606055
2016.05.05. 15:12
Miközben az oktatási kormányzat a tanári tiltakozásoknak engedve azt kommunikálja, hogy tanulva a hibákból még a Kliket is megszüntetik, éppen ezekben a hetekben alakítják át brutálisan az egész szakközépiskolai rendszert, minimálisra szűkítve a reáltárgyak oktatását. A tervezet szinte véletlenül került nyilvánosságra, a szakmai szervezetek pedig kétségbeesetten tiltakoznak: a várható tanári munkanélküliségen kívül a szakképzés szétveréséről, továbbtanulástól elzárt tömegekről, természettudományos ismeretek híján az áltudományos távgyógyítóknak kitett gyerekekről és átvert szülőkről beszélnek.
  • Az Iparkamara és az NGM a szakiskolák után a szakközépiskolákat is megkapta, ők pedig az iparági igényekre hivatkozva a szakmai képzést erősítenék a közismereti órák rovására.
  • Bár a szakközepet szeptembertől szakgimnáziumnak hívják majd, ez csak névleges, valójában majdnem a szakiskolákéhoz butítják le a képzést.
  • A minisztériumi tervezet szerint legfeljebb egy természettudományos tárgy marad csak, a gazdasági iskolákban egy sem. A várható hatások:
  • Minimális reálműveltség nélkül is lehet majd érettségizni.
  • Beszűkülnek a továbbtanulási lehetőségek, mindenkit bebetonoznak abba a szakmába, amit 14 évesen választott.
  • Ezres nagyságrendű tanári munkanélküliség várható.
  • A félelmek szerint a magyar oktatási rendszer egyetlen sikerágazatát verik szét, a változások a magyar gyerekek 40 százalékát érintik.

Ha a minisztériumi tervezetet elfogadják, szeptembertől a szakközépiskolások alig vagy egyáltalán nem fognak természettudományos tárgyakat tanulni. A gazdasági és művészeti képzéseken nem lesznek a matekon kívül reáltárgyak, a többi képzési területen pedig csak egyetlen tárgy marad a biológia, kémia, fizika és földrajz közül. Az erdésznek tanulóknak például ezentúl csak biológia órájuk lesz, földrajz és kémia nem, a mezőgazdászok szintén nem találkoznak még kémiával sem.

A reálképzés radikális visszaszorítása miatt a továbbtanulási lehetőségek is súlyosan szűkülnek majd: az egészségügyi szakközépben egyáltalán nem tanulnak majd fizikát, miközben az egészségügyi területen való továbbtanuláshoz a jelenlegi felvételi szabályok szerint kötelező a fizika érettségi – így nekik eleve nem lesz lehetőségük orvosi egyetemre menni.

Az elképzelés már véleményezési szakaszban tart, és még májusban szeretnék elfogadni. Arról már tavaly döntés született, hogy 2016 szeptemberétől teljesen megváltozik a szakközépiskolai oktatás rendje: a hivatalosan szakgimnáziummá átkeresztelt intézmények a szakiskolákhoz hasonlóan átkerültek a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM), ahol a Parragh László vezette Kereskedelmi és Iparkamara elképzeléseinek megfelelően a szakmai képzést szeretnék erősíteni: megnövelik a szakmai órák számát, miközben jelentősen, négy év alatt kb. 600-zal csökkentik a közismereti órákét (hogy melyikét mennyivel, a javasolt kerettantervekből olvasható ki). Ennek a totális vesztesei a természettudományos tárgyak.

Kiteljesedik a természettudományos elhülyülés

A PISA-mérések szerint már most sem jó, ráadásul egyre romlik a magyar diákok természettudományos tudása. Amíg a nyolcvanas évek elején ebben még a nemzetközi élvonalban voltunk, most már az OECD-országok átlagát sem érjük el. A természettudományos műveltség hanyatlik, erre azonban nyilvánvalóan nem az a megoldás, hogy a magyar diákok 40 százaléka ezután ne is kapjon átfogó reálképzést a középiskolában.

„Teljesen abszurd a XXI. században nem vagy csak alig oktatni a természettudományi műveltségterületet, ez ugyanolyan súlyos és elfogadhatatlan, mintha a matematikát vagy a történelmet iktatnák ki” – mondta Szenes György, a Magyar Pedagógia Társaság szakképzési szakértője az Indexnek. „Azok, akik nem fognak fizikát tanulni, ezt a műveltséget egyszerűen nem kapják meg, ami továbbnöveli a különbséget gimnazisták és szakközépiskolások között” –hangsúlyozza Nahalka István oktatáskutató is. A szakközepes érettségi annyival kevesebb a gimnáziuminál, hogy kevesebb szakra lehet érdemben tervezni a továbbtanulást, a várható hatás pedig az lesz, hogy még tovább csökken a felsőfokú továbbtanulásra, főleg a természettudományos szakokra a kereslet, pedig azokra nemzetközi összehasonlításban már most is nagyon kevesen mennek.

A természettudományról azért mondanak le talán könnyebben, mert azt gondolhatják, hogy a duális képzésben, az ipari tevékenységben úgyis meg fogják tanítani a szükséges részt. Attól azonban, hogy valaki megtanulja mondjuk a számításokat anélkül, hogy értené, miről is van szó, naivitás azt hinni, hogy jobb szakember lesz – mondta nekünk Patkós András, a tervezet ellen tiltakozó Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke. Mint kiemelte, korábban több nagy elméleti fizikus jött technikumból, manapság is rendszeresen mennek az Eltére erősebb szakközépiskolákból – a természettudományos képzés visszaszorítása után ez sokkal nehezebb lenne. „Aki nem ismeri az energia fogalmát, nem fogja igazán érteni a kémiát sem, kell egy általános természettudományi bevezetés”, most azonban úgy akarnak áttérni egy teljesen új rendszerre, hogy még koncepció sincs arra, hogy a természettudományi készségek hogyan fejlődnének.

A természettudományos ismeretekhez való hozzáférés az állampolgári jog része is, ez azért nem teljesen az Iparkamara szabadsága, hogy neki milyen munkaerőre van szüksége

– mondja Patkós András.

A fizikusokhoz hasonlóan a kémia és földrajztanárok egyesületei is vehemensen tiltakoznak. Ezeket a szakmai szervezeteket senki nem vonta be a döntéselőkészítésbe, most informális csatornákon keresztül próbálják eljuttatni a bírálatukat a minisztériumba. Több petíció is fut, a Magyar Földrajzi Társaság által indítottat (Végveszélyben a földrajz a (köz)oktatásban címmel) már 10 ezernél is többen írták alá. Ha a tervezetből valóság lesz, az alacsony óraszámuk miatt már idáig is rossz helyzetben lévő földrajztanárokat fenyegeti leginkább a munkanélküliség, de a szakközépiskolai földrajzórák nélkül a földtudományi egyetemi szakok utánpótlása is komoly veszélybe kerül – jelenleg a hallgatóik közel harmada szakközépiskolából érkezik.

Nincs piaci igény a reálismeretekre

Palkovics László oktatási államtitkár a természettudományos tárgyak kiradírozásáért nem vállalja a felelősséget, és azt sem tudja megmondani, hogy hány pedagógus elbocsátásával kell számolni. A nyomtatott Magyar Narancsban megjelent interjújában azt mondta, hogy a rendeletet ugyan formailag az Emmi adja ki, de az NGM dolgozta ki, és „meghatározott piaci igények alapján alakították így a rendszert”. „Kérdés, hogy a többi természettudományos tárgy kikerülése jó-e vagy sem. Én támogatnám, hogy akár egy összevont science tárgy keretében megmaradjanak” –mondja Palkovics a saját minisztériuma által beadott javaslattal szemben, és azt valószínűsítette, hogy az Oktatási Kerekasztal még tárgyalni fog erről.

A külön oktatott tárgyak helyett egy integrált, komplex természettudományos tantárgy bevezetéséről már legalább húsz éve beszélnek nálunk is, Európa sok országában ez a gyakorlat, azonban ez egyrészt idáig mindig elbukott a nem erre képzett pedagógusok és a tanárképző intézmények ellenállásán, másrészt ilyesmiről a mostani tervezetben sincs szó egyáltalán. Miközben fontos lenne arról beszélni, hogy hogyan lehetne érdemben javítani a természettudományos oktatáson, most átalakítás helyett egyszerűen megszüntetnék a tárgyak jelentős részét. Ettől a természettudományos tudás biztosan nem lesz jobb.

Ez Európában példa nélküli lenne. Sok országban nagyjából a kilencedikig integráltan tanítják a „science” jellegű komplex tárgyat, ezután majdnem mindenhol van külön minimum biológia, fizika és kémia, sok helyen földrajz is, legalább választható tárgyként. A kivétel Németország, ahol csak egy-két reáltárgyat választanak a diákok, de megtévesztő erre hivatkozni, ugyanis ott ez csak a 11-12. évfolyamon van így, vagyis a magyar tervezettel szemben 10.-ig ott is mindenki tanul általános természettudományt. Ezt Varga Júlia, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója is hangsúlyozta nekünk, hozzátéve, hogy Magyarországon nagyon rövid a nyolcosztályos általános iskola, egy 14 éves gyereknek pedig nincsenek olyan szintű természettudományos ismeretei, hogy azzal elboldogulhasson a világban. „Az érettségizők nagy részét ezzel megfosztanák a minimális természettudományos műveltségtől is” – mondja, ebből pedig az következik, hogy

ők még kevésbé fogják tudni, hogy nem a tévés távgyógyító fogja őket meggyógyítani.

Nem erre jelentkeztek

A teljes átalakítás ugyanolyan előkészítetlennek látszik, mint a közoktatás Hoffman Rózsa-féle klikesítése. Információink szerint az iskolák az elmúlt hetekben kaptak jelzést a Szakképzési Centrumból (ez „az NGM Klikje”, az intézmények helyi fenntartója), hogy a jövő tanévre már ne rendeljenek tankönyvet bizonyos tárgyakból, innen tudhatták meg, hogy szeptembertől teljesen átalakul a képzés. Ez már azután történt, hogy a nyolcadikosok beadták a jelentkezéseket, vagyis a családok úgy döntöttek a középiskolai továbbtanulásról, hogy fogalmuk sem lehetett arról, valójában mi mindent fognak illetve nem fognak tanítani a gyerekeiknek. A szakmai tárgyaknak még most sincs kerettanterve, így a tanárok és igazgatók sem tudják biztosan megmondani, hogy konkrétan milyen szakmákban helyezkedhetnek majd el a náluk tanulók.

Az Iparkamarában kigondolt átalakítás elvileg a munkaerőpiac igényeihez illeszkedő szakmai képzésről szól, a varázsszó itt is a vállalatokkal való együttműködésen alapuló duális képzés. Ettől azonban egyelőre elég messze van a valóság.

Ezek a gyerekek még a 2060-as években is a munkaerőpiacon lesznek, addig szakmák sora fog megszűnni

– mondja Szenes György, aki szerint nem szabadna azt hinni, hogy a szakképzés kész munkaerőt tudna előállítani. Ehelyett a szakmai alapokat kellene megadni a diákoknak, hogy aztán hosszútávon képesek legyenek át- és továbbképezni magukat. Szenes György tudomása szerint jelenleg alig valahol van duális képzés a szakközépiskolákban, a vállalatok erre nincsenek felkészülve. Azt sem lehet tudni, hogy kik tanítanák megnövelt óraszámban a szakmai órákat, mert már most is súlyos tanárhiány van az autószereléstől a mezőgazdaságig, elöregedett tanári karral.

„Kérem, hogy a szakközépiskolák és a szakgimnáziumok kerettantervét ne vezessék be, ne tegyék tönkre a szakképzés két iskolatípusában tanuló fiatalok jövőjét” – írta az Emmibe Szenes György, miután néhány napja felkérték az általa vezetett Szakképzési Kollégiumot a tervezet véleményezésére. Válasza szerint a közismereti tárgyak csökkentésével lehetetlen lesz a Nemzeti Alaptanterv teljesítése; Szenes György szerint

ezzel kizárják a gyerekeket a nemzeti minimumból.

A legjobb iskolatípust alakítják át teljesen

A szakközépiskola idáig a szakértők többsége szerint ráadásul a magyar oktatási rendszer relatív sikerágazata volt. Az MTA oktatással foglalkozó közgazdász kutatóinak tanulmánya szerint a szakközépbe járók a gimisekkel egy szinten teljesítenek a matematikai és szövegértési teszteken, és nagyjából ugyanolyan arányban tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, míg a szakiskolások minden kategóriában messze lemaradnak. 

szakközép gimi
Fotó: forrás: MTA KTI

Sok szülő azon az elven is szakközépbe adta idáig a gyerekét, hogy így legalább egy biztos szakma lesz a kezében, 5. évben megszerezheti a szakképzettséget, miközben a továbbtanulás lehetősége is nyitva marad. Varga Júlia szerint az iskolatípus jellemzően az alsóközéposztály és középosztály gyerekeit vonzotta, és az egyik legfontosabb mobilitási csatornaként működött. A gyerekek majdnem 40 százaléka jár ide, de miközben mostantól névleg szakgimnáziumok lesznek a szakközépiskolákból, a képzés tartalmában nagyon meg fog nőni a távolság az igazi gimnáziumoktól. A szakközépiskolákat majdhogynem a szakiskolák (hogy teljes legyen a káosz, mostantól ezeket fogják szakközépiskolának hívni) szintjére butítják le.

„A szakgimnáziumokba menők továbbtanulási lehetőségei hihetetlenül be fognak korlátozódni. Azzal, hogy kiesnek tárgyak, jó néhány irányt el fognak előlük vágni” – mondta Varga Júlia. Szintén súlyos probléma, hogy menet közben már nagyon nehéz lesz változtatni: nem tud átmenni valaki mondjuk vegyipari irányba, ha addig egyáltalán nem tanult kémiát; ha pedig a pályakorrekció iszonyú nehéz lesz, bebetonozzák a gyerekeket egy 14 éves kori választásba.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?