Jeromos
9 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Az élethez szükséges molekulákat talált a Rosetta

2016.05.27. 21:05

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája aminosavat és foszfort, az élet fontos alkotóelemeit találta meg a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös gázaiban, közölte az egyetemaz MTI tudósítása szerint. 

  Kathrin Altwegg, a Berni Egyetem tudósa és nemzetközi kutatócsapata a glicint mutatta ki az üstökös körüli párafelhőből. Ez a molekula a fehérjékben megtalálható 23 aminosav közül a legegyszerűbb szerkezetű.  Az anyagot viszont nehéz kimutatni, mert kevéssé illékony, csak 150 fokon válik gőzzé.  A felfedezés azért kiemelkedő, mert ez az első alkalom, hogy aminosavat találtak egy üstökös ritka légkörében.

Sőt, egyáltalán az űrben nem találkoztak még ilyen anyaggal, pedig a csillagok közötti térben már 140 féle molekulát fedeztek fel. A legközelebb eddig akkor jártak, amikor egy üstökösről gyűjtött pormintában glicinre utaló jeleket találtak. Itt egyrészt nem volt meg a teljes lánc, másrészt nem volt kizárható, hogy nem földi eredetű szennyeződés miatt mutatták ki.

A Rosetta Rosina nevű mé rőműszere 2014 októberében észlelt először glicint. Akkor volt a legmagasabb a koncentrációja az üstökös légkörében, amikor  az üstökös a Naphoz legközelebb jutott, és ekkor volt legerősebb a kigőzölgése is.

A kutatók metil-amint és etil-amint is találtak. Ez megerősíti, hogy a glicin nem földi eredetű szennyeződés a műszeren: ebből a két molekulából és jégből keletkezik a glicin. Ez az egyetlen aminosav, amelynek keletkezéséhez nincs szükség folyékony vízre.  

A Rosina csapata emellett foszfort is talált. Eddig a kutatók még nem találkoztak ilyen elemmel egy üstökösön. A foszfor fontos szerepet játszik a DNS felépítésében, így minden élőlény számára kulcsfontosságú.

"Az aminosavak és a foszfor, valamint további, a Rosina által korábban észlelt szerves molekulák felfedezése alátámasztja azt az elméletet, mely szerint a földi élet keletkezéséhez üstökösöknek is köze van" - mondta Matt Taylor, a Rosetta projektvezető kutatója, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársa.

Az Európai Űrügynökség (ESA) történelmet írt, amikor a Rosetta szondáról induló, Philae nevű szonda 2014. november 12-én, magyar idő szerint délután 15:32 perckor sikerrel landolt a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén. Bár volt már olyan, hogy egy űrszonda mintát vett egy üstökös csóvájából, és földközeli aszteroidán már landolt a NASA, üstökösre történő leszállást az ESA előtt még senki nem tudott bemutatni.