Emma
5 °C
10 °C

Magyar nyelvstratégia: kinek áll ez érdekében?

2016.05.27. 16:21
A nyelvstratégiát és a nyelvművelést a politika és a nyelvészek egyaránt fontosnak tartják. De a nyelvtudomány meglévő rendszereket, nyelvi struktúrákat elemez, méghozzá értékfüggetlenül, tudományos szempontok mentén. A nyelvművelés viszont mindig a hatalomhoz húz, tekintet nélkül arra, hogy a hatalom motorja a kommunizmus, a fasizmus vagy a romantikus pozitivizmus. Ki, mit és miért akar tenni a magyar nyelvért?

A nyelvművelő Balázs Gézát nem keresték meg, mielőtt megalapították a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet (Manysi) 2014. március 5-én, pedig sokan őt sejtették az intézet mögött. Balázs alapította és vezeti a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodát (Manyszi). A Magyar Idők cikkében Pomozi Péter azt írja: „E sorok írója Balázs Gézával és Pusztay Jánossal együtt [...] már letett egy komoly programot, amelyet a két évvel ezelőtti (55/2014.) kormányrendelet fő céljai elég jól, olykor betűhíven tükröztek. A rendelet nyomán létrejött [a] Magyar Nyelvstratégiai Intézet.”

Vagyis – írja a nyest.hu a témával foglalkozó cikkében – a három nyelvművelő elkészített egy programot, amit a kormányrendelet helyenként betűnként átvett. Ettől függetlenül lehet, hogy Balázst csakugyan nem keresték meg a kormány részéről. Ő a nyelvstratégiát mindig fontosnak tartotta, de az intézet működésével nem volt megelégedve. Mint írta,

Magyarországon 2014-ben létrejött ugyan a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, de kétéves működése nem mutat szervezett tevékenységet, nem dolgozott ki magyar nyelvstratégiát, nem működik együtt a nyelvstratégiát megalapozó és az intézet megalapítását kezdeményező szakemberekkel, elismert nyelvészekkel, nincs nemzetközi kapcsolata, nem látja és ezért nem tudja orvosolni a problémákat. Így a 2014. III. 4-i kormányrendeletben foglalt alapvető nemzetstratégiai feladatainak sem tud megfelelni.

Nem mintha ennek tétje lenne, mivel Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter január 21-én közölte, hogy július 1-jétől az intézmény jogutód nélkül meg fog szűnni.

A magyar államnak fontos a nyelvművelés ügye. Orbán Viktor miniszterelnök már 2000-ben is a magyar nyelv sekélyesedéséről beszélt. Schmitt Pál álamfő 2010-ben úgy ítélte meg, hogy a magyar nyelv bajban van, és az ápolását olyan fontosnak tartotta, hogy még az alaptörvénybe is javasolta a felvételét.

A Manysit a középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozására, a „nyelvi gazdagság megőrzésére” és a „magyar nyelvi értékvesztéssel szemben” irányelvek kidolgozására hozták létre. A nyelvészek viszont értetlenül fogadták mindezt, mivel

a nyelvészszakma képviselőivel senki sem egyeztetett a kormány részéről.

Pedig ha ez megtörténik, talán a szakértők elmondták volna, hogy a nyelvi gazdagság megőrzése vagy a nyelvi értékvesztés szakmailag értelmezhetetlen fogalmak. Az intézet feladatait egyébként is részben ellátja a a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv és Irodalomtudományok Osztálya, a Nyelvtudományi Intézet, az egyetemi és főiskolai tanszékek, illetve kutatóhálózatok.

De ez valószínűleg nem nyelvi kérdés, hanem politikai.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program miniszterelnöki biztosa konferenciát rendezett a Miniszterelnökségen Az internet nyelvváltozatai címmel. Áder János köztársasági elnök volt a magyar nyelv hetének fővédnöksége. Az Anyanyelvápolók Szövetsége jó kapcsolatokat ápol a Magyar Művészeti Akadémiával. A szövetség elnöke Juhász Judit újságíró, az MMA díjazottja, első sajtófőnöke és szóvivője.

Balázs Géza fontosnak tartja, hogy a civil nyelvművelés fölé vonjanak állami védőernyőt. Könyve, a Jelentés a magyar nyelvről 2010-2015 „a magyar nyelvi kultúráért elkötelezett társadalmi szervezetek önzetlen összefogásaként született meg. Az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Magyar Szemiotikai Társaság a nyelvstratégiai kutatócsoporttal és a Manyszival közösen szervezi a magyar nyelv hete, a nyelvésztábor, az anyanyelvi juniális és a magyar nyelv napi rendezvényeket is.”

Szó szerinti idézet következik a nyest.hu cikkéből: 

Az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke: Balázs Géza. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke: Balázs Géza. A Magyar Szemiotikai Társaság főtitkára: Balázs Géza. A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda alapítója és vezetője: ugyancsak Balázs Géza.

De előfordulnak olykor más önzetlen támogató szervezetek is: az Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ Nonprofit Kft. (alapítója és vezetője: Balázs Géza), a Bolyai Önképző Műhely (ügyvezetője: Balázs Géza) vagy a Diák és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete (DUE), amelynek nem találnák ki, de Balázs Géza az egyik alapítója és alelnöke.

Ez utóbbi egyesületre egyébként üzleti vállalkozás is épül: a DUE Produceri Iroda Kulturális, Oktatási és Szolgáltató Kft. a folyóirat- és könyvkiadástól a hírügynökségi, számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői és reklámtevékenységen át a sportszer-, valamint lábbeli- és bőráru-kereskedelemig mindennel foglalkozik, nemrég kávézót is nyitott. 2014. évi nettó árbevétele meghaladta a 115 millió forintot.

A cég partnerei között minisztériumokat és állami intézményeket is találunk, például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot. Az egyesület rendezte idei sajtófesztiválon véletlenül két államtitkár is köszöntőt mond, képviselteti magát az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Honvédelmi Minisztérium.

Tagadhatatlan, hogy a kormány csakugyan kiemelt figyelmet szentel a nyelvművelésnek. De azt a fajta nyelvstratégiát, amiről két éve hallani lehet, a néprajztudományból doktorált Balázs Géza és köre szorgalmazza, nem elismert nyelvészek.

A Magyar Narancs 2014-es cikkében így ír Balázs Gézáról:

A pálinka- és sörfőzésben is jártas Balázs Géza tudományos pályája látszólag imponáló, hiszen az ELTE-n tanszékvezető egyetemi tanár, számos bizottság és testület tagja. Ám a szakmában való elismertsége korántsem ilyen egyértelmű a doktorátusát 1991-ben néprajztudományból szerző Balázsnak. A Magyar Tudományos Művek Tára szerint tudományos közleményeinek száma csupán 227, ebből 11 idegen nyelvű. A doktori tanács honlapján felsorolt 10 legjelentősebb közleménye között olyan művek vannak, mint az Sms-nyelv és -folklór. Alapvető nyelvészeti munkát nem találunk köztük, nem véletlen, hogy e művek külső idézettségi indexe a honlap szerint zéró.

Mindez nem akadályozta meg sem Balázs Gézát, sem Pusztay Jánost abban, hogy egyesületek, egyetemek és főiskolák vezető pozícióit próbálják megszerezni, és a közéletben és a médiában is képviseltetik magukat. Csakhogy, ahogy a nyest.hu írja:

A tudományos életben való sikertelenségüket nem szakmai alapon, hanem ideológiai, s gyakran kifejezetten politikai alapon igyekeznek magyarázni. Pusztay János szerint például „vannak neoliberális nyelvpolitikai nézetek, amelyek az anyanyelvet nem tekintik kiemelkedő státuszúnak”.

A kormányközeli nyelvészeti kezdeményezések ráadásul összemossák a nyelvművelést és a nyelvtudományt, pedig a kettő közel sem ugyanaz. A nyelvtudomány ugyanis vizsgálódik, rendszerez és nem nyelvhasználati szabályokat fektet le, hanem nyelvhasználati struktúrákat elemez. Egyébként a nyelvművelés is ideológiafüggetlen: mindig a hatalomhoz húz, ha szocialista, ha konzervatív.