Vencel
10 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Szeptemberben megsemmisül a Rosetta

2016.06.30. 16:41

Az Európai Űrügynökség közölte, hogy a Rosetta űrszonda szeptember 30-án becsapódó landolást fog végezni a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös felszínén. A műhold várhatóan nem éli túl a manővert, így véget ér a négy kilométer széles égitest tanulmányozása – írja az MTI.

A repülésirányítók tervei szerint az űrszonda kamerái rögzíteni és közvetíteni fogják a végső landolás pillanatait. A műhold mérőműszerei és eszközei a becsapódás pillanatában leállnak.

A küldetés repülésdinamikai szakemberei ugyan még nem dolgozták ki az összes részletet, de az biztos, hogy a Rosetta szűk ellipszis alakú pályára áll majd az üstökös körül. Ekkor parancsba adják neki, hogy csökkentse a távolságot – egészen a becsapódásig.

A küldetésirányítókban korábban felmerült, hogy az eredetileg kijelölt leszállóhelyen landoljanak. Csakhogy a Philae a tervezett célpontja helyett egy nagyjából egy kilométerrel arrébb lévő árnyékos mélyedésben szállt le 2014 novemberében. Mivel az űrszonda félmilliárd kilométerre van a Naptól, mindez azt is jelenti, hogy a napelemeire eső fény mennyisége folyamatosan csökken, vagyis napról napra kevesebb ereje van a műszerei és alrendszerei működtetéséhez.

Becsapódás sétatempóban

A mérnököknek hamarosan hibernálniuk kellene a műholdat, ha még hosszú távon használni szeretnék. Figyelembe véve azonban, hogy a Rosettát 2004-ben indította útnak az ESA, és az elmúlt tizenkét évben a műholdat hatalmas hőingadozások és káros sugárzások érték, nem valószínű, hogy a jövőben működőképes lenne.

A becsapódó landolás előnye, hogy a nagy közelségnek hála a szakemberek új ismereteket nyerhetnek az üstökösről. A repülésirányítók megpróbálnak az utolsó pillanatig kapcsolatban maradni az űrszondával. De sok múlik azon, hogy a Rosetta hogy birkózik meg az üstököst körülvevő részecskeviharral. Ez az elmúlt időszakban többször arra késztette a műholdat, hogy biztonsági üzemmódra váltva kikapcsolja az összes nem alapvető funkcióját.

Az égitestek körül keringő űrszondák küldetése ma már gyakran ér véget becsapódó landolással. A műholdak többsége hatalmas sebességgel csapódik be, ám néhány esetben, ahogy a Rosettánál is, a találkozás sétatempóban fog megtörténni.