A Naphoz igazították a Stonehenge elődjét
Ausztrál kutatók statisztikai bizonyítékot találtak rá, hogy Nagy-Britannia legrégebbi Stonegenge-szerű építménye, az ötezer éves nagy kör (ami nem azonos a szuper-Stonegenge-dzsel) valójában naptár. A köveket a Nap és a Hold mozgásához igazítva állították fel. A témáról szóló tanulmány a Journal of Archaeological Science: Reports című szaklapban jelent meg.
A Stonehenge-nél 500 évvel korábbi építmények két helyen találhatók meg Skóciában. Ezek indították el a következő 2000 év csillagászati építkezéseit. „Korábban senki sem bizonyította statisztikával, hogy a sziklakör csillagászati célból épült, csak erre tippeltek” – mondta a Science Alertnek a projektet vezető Gail Higginbottom, a University of Adelaide kutatója.
Higginbottom és csapata a Callanish és Stenness közelében lévő építményeket vizsgálta, ezeket i.e. 3000-2900 között építették. 3D modellt készítettek a körökről, megépítették a környezetet is, és megvizsgálták, milyen csillagászati jelenségekhez lehet közük. Ugyanazok az összefüggések jöttek ki, amiket már kisebb, bronzkori építményeknél is feltártak, 1500 évvel későbbről.
Érdekes, hogy a Stennessben épült naptár pontosan a fordítottja callanish-i köveknek, ahol hét különböző mintázatot is felfedeztek a kövek elhelyezésében, és ezt klasszikus elrendezésnek nevezték el. Az építjezést meghatározta az északi és a déli horizont távolsága, valamint az, hogy a Nap és a Hold hol tűnt el és hol bukkant fel az égbolton. Az építők a kövek helyének pontos meghatározásához elképzelt éggömböt (celestical spheres) használtak, amely évszázadokon át a csillagászok alapvető eszköze volt. A kutatók számításai alapján az építkezés nagyon jól sikerült, 97,87 százalékos pontosságú a kőből felállított naptár.