Botond, Mózes
11 °C
21 °C

A földi élet legősibb nyomát találhatták meg

2016.09.01. 09:20

Az eddig ismert legrégebbi, a földi életre utaló szerves fosszíliákat találtak 3,7 milliárd éves kövekben Grönlandon – írja az MTI.

A Grönland egyik legutóbb megolvadt területén, a délnyugati Isua régió szikláiban 1-4 centiméteres apró púpokat fedeztek fel. A kutatók szerint megkövesedett mikrobacsoportokról van szó, ahhoz hasonlókról, mint amilyenek ma is megtalálhatók a tengerekben. Ha bebizonyosodik, hogy a sztromatolit nevű baktérium megkövesedett csoportjáról van szó, akkor 

ezek lehetnek a legkorábbi, életre utaló jelek a Földön,

220 millió évvel megelőzve az eddigi legrégebbi, Ausztráliában talált leleteket.

A felfedezés alapján feltételezhető, hogy az élet jóval hamarabb és könnyebben jött létre, mint azt eddig hitték, félmilliárd évvel a Föld kialakulása után. Ez pedig reményt adhat az élet kifejlődésére máshol is, például a Marson – mondta Martin Van Krankendonk, a Új-Dél-Wales-i Egyetem kutatója, az Ausztrál Asztrobiológiai Központ igazgatója.

A lelet arra utal, hogy a Föld már nem egyfajta pokol volt 3,7 milliárd évvel ezelőtt, hanem olyan hely, ahol kivirágozhatott az élet

– mondta Allen Nutman, az ausztráliai Wollongongi Egyetem munkatársa, a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője. Korábban ugyanis úgy gondolták, több időnek kellett ahhoz eltelnie, hogy élet alakuljon ki a hűlni kezdő olvadt Földön. A most felfedezett lelet viszont jóval összetettebb annál, mint ha épp csak a kezdetleges élet kialakulása után keletkezett volna.

Szenzációs felfedezés, vagy csak furcsa kövek

A sztromatolitokra kőzetkitüremkedésekben bukkantak, amelyek egy kivételesen meleg tavasz után az elolvadt jég és hó alól a felszínre kerültek. A kutatók vulkáni hamu- és urániumos cirkonrétegek, illetve ólom elemzésével becsülték meg a leletek 3,7 milliárd éves korát. 

Amikor a sztromatolitok ragacsos tömegekben elkezdtek növekedni egy elfeledett tengerfenéken, a maihoz képest harminc százalékkal halványabb Nap körül keringő Föld valószínűleg hasonlított a Marshoz. Teljesen más világ lehetett fekete kontinensekkel, egy zöld óceánnal és narancssárga éggel. A táj valószínűleg fekete volt, mert az olvadó láván nem éltek növények, miközben a nagy mennyiségű vas zöldre színezte az óceánt. Mivel az atmoszférában nagyon kevés volt az oxigén, és az okozza az ég kékségét, domináns színe akkoriban valószínűleg a narancssárga volt.

Abigail Allwood, a  NASA asztrobiológusa, aki korábban megtalálta az eddigi legrégebbi fosszíliát, egy 3,48 milliárd éves kövületet Ausztráliában, azt mondta, megfelelő az új lelet datálása. Arról viszont nincs teljesen meggyőzve, hogy a leletek valaha élőlények voltak. Szerinte nincs elég bizonyíték eldönteni, hogy tényleg életről vagy csak geológiai furcsaságról van-e szó.