Vince, Artúr
-5 °C
2 °C
Index - In English In English Eng

Szegedi kutatók felfedezése segít megérteni, hogyan működik a memória

2016.09.09. 11:24

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az MTA közös kutatócsoportjának sikerült azonosítani azt az agyterületet, amely az úgynevezett sharp-wave ripple (SPW-R) ritmusoknak a keletkezéséért felelős. Ezek gondoskodnak arról, hogy az emléknyomok alvás közben a rövid távú memóriából áttöltődjenek a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít az emlékezés folyamatának a megértésében, és az epilepsziakutatásban is hasznos lehet – írja az egyetem közleménye. A szegedi kutatási eredményt leíró cikket a rangos Neuron folyóirat tette közzé.

Segít megérteni az emlékezést

A memóriaátvitel elfogadott modellje szerint az agyban a rövid távú emlékezetért a hippokampusz a felelős, míg a hosszú távú tárolás máshol, a homloklebeny környékén történik. „Mivel sok agyterületet tudunk egyszerre megfigyelni, rájöttünk, hogy bizonyos sejtek aktiválódását mindig ezeknek a sharp-wave ripple ritmusoknak a kialakulása követi, ami az emléknyomok áttöltésének a kulcseleme.

A beazonosított agyterület a hippokampusz eddig figyelmen kívül hagyott, keskeny CA2 régiója. Itt keletkeznek a sharp-wave ripple ritmusok, amelyeket magyarul talán éleshullám-fodorként fordíthatnák” – mondta Berényi Antal, a kutatócsoport vezetője, aki szerint a felfedezés az agy megismeréséhez járul hozzá, és lehetővé teszi annak megértését, hogyan tudunk emlékezni.

Leállítható lenne az epilepsziás roham

A felfedezés az epilepsziakutatásban is fontos lehet. A kutatók olyan sejtcsoportokat kerestek, amelyek képesek ritmusokat indítani az agyban, mivel ezek lehetnek a kiindulópontjai az epilepsziás rohamoknak. „Azt az agyterületet vizsgáltuk, amely az egyik legnehezebben gyógyítható epilepsziatípusért, a rángógörcsökkel és tudatvesztéssel járó rohamot okozó temporálislebeny-epilepsziáért felelős. Ennek kialakításában ugyanaz a hippokampusz vesz részt, mint a memóriafolyamatok szervezésében” – magyarázta Berényi.

Felvetődik a kérdés, hogy ezeknek a nagyon ingerlékeny sejteknek mi lehet a szerepük az epilepsziás roham elindításában. A kutatás további útvonala lehet, hogy az emberi agyat megpróbálják befolyásolni koponyán keresztüli elektromos ingerekkel, hogy az agyműködést befolyásolják.

A CA2 régió sematikus kapcsolatrendszere.
A CA2 régió sematikus kapcsolatrendszere.
Fotó: SZTE

Ezután célzottan lehet kísérleteket végezni, hogy meggátoljuk vagy fölerősítsük ezeket a ritmusokat

– mondta Berényi. Ezzel például leállíthatnák az epilepsziás rohamot vagy éppen elősegíthetnék a tanulást.

A kutatást az SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoportja végezte. Az eredményeket bemutató cikk első szerzője Azahara Oliva González, az SZTE spanyol PhD-hallgatója. Társszerzői a posztdoktorként Szegeden dolgozó Antonio Fernández-Ruiz és az Egyesült Államokban élő világhírű magyar agykutató, Buzsáki György, utolsó szerzője pedig a csoportot vezető Berényi Antal.