Konstantin
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

A tudomány visszavonhatatlanul része lett az életünknek

GettyImages-464352800
2016.09.12. 14:45

Neil deGrasse Tyson az Amerikai Természettudományi Múzeum Hayden Planetáriumának igazgatója, meghatározó alakja a nemzetközi tudományos életnek, de elsősorban nem emiatt ismert világszerte. Többszörös Emmy-jelölt, filmek és sorozatok szereplője, beszélgetős tévéműsorok állandó vendége vagy házigazdája, és az internet népének egyik legnagyobb kedvence. Az utóbbi években a popkultúra részévé vált, mint egy szuperhős képregényszereplő.

A Kozmosz: Történetek a világegyetemről című ismeretterjesztő dokumentumfilm-sorozata minden idők egyik legnagyobb sikere volt a műfajon belül. Neil deGrasse Tyson most a Star Talk (Sztárok és csillagok) nevű sorozatot készíti, amit 2015-ben és 2016-ban is Emmy-díjra jelöltek. A harmadik évada most ősszel (itthon 2017 elején) indul a National Geographicon; a műsorban tudósokkal, sztárokkal és komikusokkal beszélget tudományos témákról, és Susan Sarandontól Bill Clintonig számos híres vendége lesz az epizódokban.

A népszerű fizikussal készítettünk rövid telefonos interjút a műsorról, a tudományról, valamint arról, hogy hova utazna legszívesebben az űrben.

A tudomány népszerűsítése küldetéssé vált önnek. Mindig is ezt akarta csinálni?

Egyáltalán nem, inkább így alakult. Az emberek folyton visszajöttek hozzám, hogy csináljam, beszéljek róla. A Star Talk is egy módja annak, hogy eljusson az emberekhez az üzenet, a tudományról való elmélkedés, ráadásul mindez szervezett keretek között történik. Mostanra már az életem részévé, nagy szerelmévé vált, és könnyű is róla beszélni. 

61190979
 

Neil deGrasse Tyson

Asztrofizikus és tudományos ismeretterjesztő, napjaink egyik legismertebb tudósa. 1996 óta a Hayden Planetarium igazgatója. New Yorkban született és élt, egészen korán elkezdett érdeklődni a csillagászat iránt. Már gyerekkorában sokszor látogatta meg a planetáriumot, amelynek később az igazgatója lett. A Harvardon szerzett fizikus diplomát, majd a Texasi Egyetemen mesterképzésen vett részt, később a Columbia Egyetemen szerzett doktorit asztrofizikából 1991-ben. A következő négy évben a Princetonon kutatott, majd 1994-ben került a Hayden Planetáriumba.

Tysonnak 1995-2000 között állandó rovata volt a Natural History magazinban, 2007-ben jelent meg első könyve a fekete lyukakról. A Star Talk nevű műsort 2009-ben kezdte, ebből lett aztán a National Geographicon dokumentumfilm-sorozat. 2014-ben ő volt a műsorvezetője a nagysikerű Kozmosz: Történetek a világegyetemről című dokumentumfilm-sorozatnak. Több díjat, köztük az amerikai tudományos akadémia kitüntetését is megkapta.

GettyImages-526615318
Fotó: Thomas Fricke / Getty Images Hungary

Apropó könnyű. Nagyon könnyedén beszél a legbonyolultabb fogalmakról is. Hogyan csinálja ezt? Asztrofizikáról, fekete lyukakról és időutazásról nagyon nehéz magyarázni, önt hallgatva mégis úgy tűnik, mintha a világ legegyszerűbb dolgai lennének ezek.

Ez azért nem egészen így van. Gondosan megválogatom azokat a témákat, amelyeket szórakoztatóan és érdekesen lehet elmagyarázni. Több száz olyan téma van, amelyekbe bele sem fogok, mert annyira elvont lenne a magyarázat, hogy már az elején belezavarodna mindenki. És még így is számtalan olyan téma marad, amelyről könnyű beszélni. Ilyenek az élet utáni kutatás, a fekete lyukak, az univerzum tágulása, az aszteroidák becsapódása – csak az utóbbiról egy csomó film született, ez megteremti a megfelelő szókincset, így könnyű beszélni róla, könnyebb elmagyarázni az embereknek.

Mondhatjuk azt, hogy a tudomány a popkultúra részévé vált?

Igen, és ez új dolog. Régebben is jelen volt, de teljesen máshogy. A legnépszerűbb dolgokat kellett kiemelni – azt, hogy találhatunk idegen létformákat, hogy lehoztuk a követ a Holdról. Ezek után ma már elvontabb kérdéseket is elképesztő érdeklődéssel fogadnak. Még a sportról is lehet tudományosan beszélni, kiszámolni a labda mozgását, és hasonlók. Ez elképesztően népszerű tud lenni.

Úgy tűnik, olyan világban élünk, ami nyitott a tudományra. A dokumentumfilmek egyre népszerűbbek, soha nem készült még ennyi sci-fi, és az egyik legnépszerűbb sorozat a Big Bang Theory. Mi az oka ennek?

Így van, a Kozmoszt nemcsak ismeretterjesztő csatornák adták, hanem például a Fox is. Óriási sikerrel, pedig dokumentumfilm volt. Az egész a mostani fiataloknak köszönhető, akik értik a technológiát, és teljesen más szerepet játszik az életükben. A szüleimnek például Henry Ford volt a példaképük, aki megteremtette az olcsó, mindenkinek elérhető autót. Az én generációmnak üzletemberek voltak az idoljai, a mai fiatalok számára pedig a geekek a hősök. Azok, akik a programokat írják, amelyeket nap mint nap használnak. A világ leggazdagabb embere, Bill Gates is egy geek. Még a krimisorozatokban, mint a CSI vagy a Sherlock Holmes sem lábnyomokat és ujjlenyomatokat vizsgálnak, hanem DNS-t; vagy a testet ért kémiai és fizikai hatásokat magyarázzák el, ami színtiszta tudomány. A mai generáció már érti ezt, és ez teszi a tudományt olyan érdekessé nekik. 

Nagyon sokat beszél a világegyetemről. Szeretne felmenni egyszer az űrbe? Például űrturistaként.

Nem, az űrturizmus egyáltalán nem vonz. A Föld körül keringeni olyan lehet, mintha egy autópályán köröznék egy város körül, semmi izgalmas nincs benne. A Holdra vagy a Marsra már igen, abban van fantázia. Persze családostul mennék.

Neil deGrasse Tyson az interjú hivatalos vége után még lelkesen beszélt a magyar olimpiai szereplésről. Az olimpia alatt posztolta a Twitteren, hogy az Egyesült Államoknak ugyan háromszor annyi érme van, mint Magyarországnak, de harmincszor annyian vannak.

Miután megerősítettem neki, hogy valóban csak tízmillióan laknak Magyarországon, elkezdett nevetni, hogy New Yorkban, ahol lakik, többen élnek. Hungary is kicking our ass, Magyarország szétrúgja a seggünket, ismételte meg nevetve a beszélgetés végén.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!