Ödön
1 °C
11 °C

Európa leszállt – vagy lezuhant – a Marsra

2016.10.19. 19:01
Egyelőre úgy tűnik, csak félsiker az európai-orosz közös Mars-küldetés, a műhold remek egészségnek örvend, de a leszállóegységgel még a tervezett landolás előtt, a légkörbe lépés közben megszakadt a kapcsolat. Csütörtökön többet fogunk tudni.

Félmilliárd kilométer megtétele és hét hónapnyi repülés után csütörtökön sikeresen Mars körüli pályára állt az ExoMars orosz-európai űrexpedíció műholdja, a Trace Gas Orbiter, azonban a küldetés másik fontos részéről nincs megnyugtató hír: a Schiaparelli leszállóegységgel még a tervezett landolás előtt, a légkörbe lépés közben megszakadt a kapcsolat.

Az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti irányító központjában folyamatosan értékelik az űrszondáról érkezett jeleket, a legutóbbi élő közvetítés szerint éjfél előtt nemigen tudnak meg biztosat a leszállóegység sorsáról. Az ESA bejelentése szerint csütörtökön 10-kor sajtótájékoztatót tartanak a helyzetről.

A TGO-ról érkező jel erős és egyértelmű volt, a műhold sikeresen pályára állt
A TGO-ról érkező jel erős és egyértelmű volt, a műhold sikeresen pályára állt
Fotó: ESA

A Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett 577 kilogrammos leszállómodul vasárnap vált le szállítóeszközéről, a Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondáról. Csütörtök délután hőpajzsot, ejtőernyőt és rakétákat használva fékezett le a bolygó felszínéhez közeledve, miután 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel szerdán belépett a Mars légkörébe. Azt, hogy ezután mi történt, egyelőre senki sem tudja. Annyi biztos, a légkörbe lépés előtt az indiai Giant Metrewave Radio Telescope (GMRT) rádióteleszkóp még vette a leszállóegység jeleit, azonban a tervezett landolás előtt ez a kapcsolat megszakadt. 

A szerda esti sajtótájékoztatón – amit élőben közvetítettek Livestream-en - elhangzott, hogy a Trace Gas Orbiter a várakozásoknak megfelelően működik, az előre eltervezett módon a bolygó körüli elliptikus pályára állt. A leszállóegység sorsa viszont kétséges, az éjszakát az eddig beérkezett adatok elemzésével, illetve a kapcsolatfelvétellel töltik az ESA szakemberei. Kicsit előrevetítve a küldetés esetleges kudarcát, hangsúlyozták, hogy a landolás tulajdonképp egy teszt, amivel az ExoMars 2018 rover landolását készítik elő, és akármi is történt, abból le fogják vonni a szükséges konklúziókat.

A Schiaparellit és az azt hordozó műholdat március 14-én indították el a kazahsztáni Bajkonurból. Az ESA és a Roszkoszmosz expedíciója a várakozások szerint újabb lépéssel hozza közelebb az első Mars-utazást. A modul egyik feladata az lenne, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén, erre elvileg legalább három legfeljebb tíz napja lenne, ennyi ideig bírják ugyanis az akkumulátorai.

Ez utóbbiból adódóan ugyanennyi nap áll rendelkezésre arra is, hogy kiderüljön, működik-e a Schiaparelli, illetve ha megsérült, mekkora  a sérülés mértéke, és mi is történt landolás közben. Három Mars körül keringő műhold, a Mars Express, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO), és a Mars Atmosphere & Volatile Evolution (MAVEN) is készen áll, hogy vegye a Schiaparelli jeleit.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?