Blanka, Bianka
10 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Ez tényleg rakétatudomány: Kína beérte az USA-t

9k=
2016.11.03. 14:03
Kína megújuló űrprogramját nemcsak a frissen az űrbe telepített labor, illetve az ott azóta rekordhosszúságú küldetésük felét eltöltő űrhajósok jelzik, hanem az is, hogy új, a terveknek megfelelő erejű igáslovat avatnak.

Úgy hetven éve folyamatosan, szinte hetente, néha naponta többször is indulnak rakéták az űrbe, így mára talán picit elfelejtődött, kifakult az az alapigazság, hogy minden űrprogram és űrmisszió csak annyit ér, amennyit az indításkor használt rakéta adni tud. A kínaiak jó kétéves késéssel, csak idén november 3-án mutatták be a Hosszú Menetelés elnevezésű rakétacsalád legújabb, 5-ös számú változatát, és a tervek szerint ez lesz az egyik olyan rakéta, amely biztos alapot ad az űr meghódítását egyre komolyabban vevő gazdasági nagyhatalomnak.

A start végül az eredeti tervekhez képest háromórás csúszással zajlott le, magyar idő szerint csütörtök délután kettő előtt nem sokkal. Az irányítóközpont számítógépes grafikán közvetíti a rakéta útját, a gyorsítófokozatok rendben működtek, 14:05-kor a tesztműhold a második fokozat folyamatos égetésével közelít az eredetileg kijelölt pályaív felé.

Hosszú sorozat, sok halállal

A rakétacsalád neve nem azt jelzi, milyen hosszú és áldozatos utat kellett megtennie a kínai rakétamérnököknek, míg végre használható rakétát alkottak, hanem a hosszú menetelés előtt tiszteleg, amely a kínai kommunizmus létrejöttének egyik fontos történelmi eseménye volt. Már csak azért sem, mert bár 1995-ben és 1996-ban is volt egy-egy csúnya baleset – az egyikben a földi személyzet két tagja, a másikban pedig 5 környékbeli lakó halt meg, mikor a rakéta a földnek csapódott –, a Hosszú Menetelés nem nevezhető alapvetően elhibázott konstrukciónak. Az 1970-es évek óta 238 indítás volt, ezek 95 százaléka sikeres volt, és bár ez persze távol van a tökéletestől, még mindig bőven az elfogadható kategóriába tartozik.

Az új, ötös sorozat elsősorban nem is a biztonsági szempontok miatt született, egyszerűen szükség volt egy erősebb teherhordóra. Ha a kínai forrásoknak hinni lehet, a HM–5 nagyjából a világ fennmaradó részén használt igásló-rakétákhoz hasonló teljesítményre lesz képes, vagyis az Európai Űrügynökség által használt Ariane 5-tel, a NASA által (sajnos nagyon ritkán) használt Delta IV Heavyvel, illetve az egyelőre szintén csak elméletben létező SpaceX Falcon–9 Heavyvel kerül egy súlycsoportba.

Sajnos kevés a hivatalos és megbízható információ, de annyit sikerült kihámozniuk a nyugati szakíróknak is, hogy bár a HM–5-ös rakétacsaládnak eredetileg hat különböző változata lett volna (A-tól E-ig jelölve), végül csak két kialakítás, egy alap és egy extra kapott zöld utat. A hat különböző HM–5 lényege pont az lett volna, hogy a lehető legszélesebb körű küldetést is el tudják végezni ugyanolyan technikai feltételek, indítási és irányítási protokollok szerint, valamiért mégis csak két variáns lesz. Elképzelhető, hogy egyszerűen a kínai űrprogram változott meg időközben, és egyszerűen nincs tervben olyan küldetés, ahol szükség lehet például a legkisebb, bő másfél tonna teherbírású változatra.

Ezt abból lehet leszűrni, hogy a maradék két fő változat (és azok apróbb módosítási lehetőségei) elsősorban az alacsony föld körüli magasságot, illetve a földszinkron pályához szükséges magasságot éri el. A Hosszú Menetelés rakétacsalád másik két, szintén új fejlesztésű rakétája, a 6-os és a 7-es szintén ugyanide céloz, ezzel erősítve rá arra, hogy a kínaiak űrprogramja elsősorban az amerikai és az orosz űrmissziók elmúlt tíz-tizenöt évét próbálja másolni: lesz saját űrállomásuk, és folyamatosan mennek majd az emberes űrkísérletek. A távlati cél a Hold meghódítása, de az olyan sci-fi sem áll távol tőlük, mint az űrbe telepített napelemtáblák, melyek tiszta energiaforrásként dolgozva energiát sugároznának le a Földre.

A mostani, Hosszú Menetelés–5-startról sem volt sok információ, sem az indítás pontos ideje, sem a rakéta repülési terve nem volt ismert. Nyugati szakemberek szerint valószínű, hogy a négy gyorsítórakétával és két fő fokozattal szerelt HM–5-os jó húsz percig szakít majd az első és tizenegy további percig a második fokozattal, a gyorsítórakéták pedig az első három után válnak le. A cél a földszinkron pálya egy pontja, ahol a Sicsian–17 nevű műholdat parkolják majd le a tervek szerint. Nagy célok nincsenek, a műhold neve magyarul Gyakorló–17 lenne, és az eddig ismert egyetlen tudományos célja valamilyen elektronikus meghajtás, valószínűleg egy kínai fejlesztésű ionhajtómű tesztje.

Öt, hat, hét, tizenegy

Ha a(z egyébként idén szeptemberre tervezett, de mostanra halasztott) indítással bizonyítást nyer, hogy a Hosszú Menetelés–5-os is készen áll a munkára, akkor kimondható, hogy Kína az elmúlt egy évben végzett indításokkal lecserélte öregedő flottáját, és új rakétacsaládja könnyű, közepes és kifejezetten nehéz terhek űrbe cipelésére is képes. A két másik rakéta, a kis kapacitású HM–6, illetve a közepes terhekre tervezett HM–7 már 2015-ben, illetve idén júniusban elvesztett tűzkeresztsége, illetve az 5-ös várható sikere együtt azt jelenti, hogy a kínaiak bátran nekivághatnak a 2020-ig tartó időszaknak, és többé nem légvár a saját űrállomás. Ráadásként a régi, mérgező és káros anyagokkal teli hajtóanyagtól is megszabadulnak, az új Hosszú Menetelés rakéták már folyékony oxigénnel és kerozinnal működnek, vagyis jóval kevésbé káros alternatívát jelentenek a korábbi rakétákhoz képest.

Persze önmagában az, hogy Kínának is van egy olyan rakétacsaládja, mellyel elméletileg ugyanazokra a missziókra képes, mint az USA vagy az oroszok, még nem jelenti, hogy az új HM-rakéták egyben egy szintre is emelték a kínaiakat a másik két komoly versenyzővel. Az amerikai rakéták már rengeteg indításon vannak túl, és nagyjából kiderült róluk, hogy időtálló, komoly teljesítményre képes, jól sikerült konstrukciók (az orosz Szojuzok és Protonok meg pláne). A kínai eszközökről még csak annyit tudunk, hogy egyszer már repültek, vagy hamarosan repülni fognak – hogy mire képesek, az csak akkor derül ki, ha egyszer komolyan munkára fogják őket.

És egy érdekesség a végére: létezik egy 11-es számmal ellátott Hosszú Menetelés rakéta is. Ez egy kifejezetten kicsi, szilárd hajtóanyaggal működő rakéta, amely egyetlen nagy előnye, hogy elképesztő gyorsasággal összeszerelhető és indítható. Elsőre talán mindenkinek a katonai alkalmazás ugrik be, hiszen milyen nagyhatalomnak ne jönne jól egy gyorsan bevethető interkontinentális rakéta, de a hivatalos kínai kommunikáció szerint nem ez az egyetlen felhasználási lehetőség. Szerintük a HM–11-es más jellegű katasztrófák idején jön majd jól, például hipp-hopp fel lehet majd lőni egy földfigyelő műholdat egy természeti katasztrófa idején, ha pedig nincs ilyen igény, a rakéta részegységei különösebb gond nélkül, hosszú időn át tárolhatók és készenlétben tarthatók.

15%
4290 Ft
3647 Ft
15%
3499 Ft
2975 Ft