Móric
5 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Megvan a titkos szovjet biofegyver géntérképe

2016.11.16. 17:00

Legalább 66 embert és ki tudja mennyi állatot megölt az a biológiai fegyver, amely 1979 áprilisában tört ki egy titkos szovjet laboratóriumból. Majdnem negyven évvel később végre sikerült felállítani a halálos baktérium genomját, így végre tudják, pontosan mi okozta a halálokat.

Kiderült, hogy a baktérium az anthrax egy szovjet tudósok által módosított változata volt. Bár a hidegháborúnak vége, a biológiai hadviselés veszélye nem múlt el. Most, hogy megvan a módosított lépfene genomja, a kutatók azonnal azonosítani tudnák az esetlegesen kiszabaduló baktériumot. És remélhetőleg meg is tudnák állítani.

Alevtina Nekrasova látogatja meg apja sírját, aki első volt az anthrax fertőzés áldozatai közül.
Alevtina Nekrasova látogatja meg apja sírját, aki első volt az anthrax fertőzés áldozatai közül.
Fotó: University of California - http://www.ph.ucla.edu/

Az eredmény ezen kívül betekintést enged a Szovjetunió biológiai fegyverekkel kapcsolatos stratégiájába. A baleset idején a halálos kórokozót egy szupertitkos laboratóriumban őrizték, a mai Jekatyerinburg mellett. 1979. április 2-án azonban a baktérium kiszabadult. A légszűrő berendezések cseréje közben hibáztak, nem megfelelően helyezték vissza a szűrőket. Egy héten belül 66-an haltak meg, más jelentések szerint 105 volt a halálos áldozatok száma.

Hivatalosan persze semmi nem került nyilvánosságra. A hatóságok a fekete piacon kapható illegálisan árult húst okolták a halálesetekért. 1994-ben azonban a Harvard Egyetem kutatóinak nyomozása kimutatta, hogy anthrax miatt haltak meg ilyen sokan.

Ez volt a világtörténelem legnagyobb anthraxkitörése, egyesek a biológiai Csernobilnak is nevezik az eseményt. Ha az időjárás aznap nem szerencsésen alakul, vagyis a szél másfele fúj, ezrek, akár százezrek is meghalhattak volna.

Bár az 1994-es nyomozás megállapította, hogy az anthrax volt a felelős, egészen mostanáig nem tudták, hogyan módosították a baktériumot a szovjet tudósok. Pedig már az eredeti kórokozó is elég ijesztő, hát még a módosított változat.

Az anthrax, vagyis lépfene nagyon ritka embereknél, leggyakrabban háziasított kérődzőknél fordul elő. Emberre akkor veszélyes, ha a beteg állattal vagy a lépfene spóráival érintkezik. Antibiotikumokkal kezelhető, még oltás is van ellene.

A hidegháború alatt a Szovjetunióban olyan lépfene baktériumot próbáltak alkotni,a mely ellenáll az antibiotikumoknak. A North Arizona University kutatói az 1979-ben meghaltak szöveteiből vettek mintát, ebben megtalálták a halálos baktérium maradványait is. Sérült volt a baktérium, de a kutatócsapatnak sikerült felállítani a géntérképet.

Kiderült, hogy alig néhány genetikai különbség van az eredeti lépfene baktériumhoz képest. Ez egyrészt jelentheti, hogy az eredeti törzs annyira veszélyes volt, hogy a kutatóknak nem kellett sokat változtatni, hogy kiemelten fertőzővé tegyék. De azt is jelentheti, hogy egyszerűen nem tudtak az eredeti anthrax baktériumnál halálosabbat teremteni.

A probléma nem is ez, hanem az, hogy fogalmunk sincs, mi van még ebben a 19-es körzetben, ahonnan kitört 1979-ben az anthrax. Ráadásul bizonyítékok vannak arra, hogy orosz laborokban még a mai napig megvannak a szovjet biofegyverek. Pletykák szerint a szovjet tudósok a pestissel, a legionárius betegséget okozó Legionella baktériummal, a tularémia nevű fertőző betegség okozójával is kísérleteztek.

Elméletben az ehhez hasonló laborokat bezárták 1975-ben egy nemzetközi egyezmény után. De az 1979-es baleset azt mutatja, hogy a valóságban nem történt ez meg. Még olyan értesülések is vannak, hogy a kutatást is folytatták. Ez bizonyítani nem lehetett, mert soha nem engedtek be kívülállókat ezekbe a laborokba.