Aliz
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Pénzt érnek az élő patkányok Indonéziában

2016.11.21. 19:36

Az indonéz fővárosban, Jakartában egyre nagyobb a probléma a patkányokkal, mivel a patkányok is egyre nagyobbak, és egyre többen vannak, írja a Guardian. A városvezetés ezért úgy döntött, hogy másfél dollárt ad minden beszolgáltatott élő példányért. Az már tisztán látszik, hogy készpénzt kínálni a lakosoknak a visszaélések melegágya. Főleg akkor, ha az ország fele napi 2 dollárnál kevesebb pénzből él. A vezetés azért ragaszkodik az élő patkányokhoz, mert félnek, ha a döglöttekért is fizetnének, rengeteg véletlen mérgezéses eset történne az emberek között is.

A lakosok egy emberként vetették magukat a patkányokra

A program kihirdetése után a lakosság felvásárolta a ketreceket, és elözönlötte a csatornákat, hogy minél több patkányt ejtsen csapdába. Vannak, akik kővel próbálták megdobni az állatokat, azonban így túl sokat agyonütöttek közölük. Ezért az okosabbak sárból gyúrt golyókkal dobálva igyekeznek elkábítani az akár 60 centis állatokat, mások drótokból készített csapdákkal próbálkoznak.

Egy ügyes patkányvadász naponta akár 650 patkányt is el tud fogni. A foglyul ejtett rágcsálókat a hivatalos átvevőhelyre kell vinni, ahol viszont a nagy pénz reményében rengetegen tolakszanak egyszerre. A patkányokat még az átvételi pontokon kéngázzal pusztítják el, de a kezdetleges körülmények miatt rengeteg példány elszabadul az eljárás során.

Rettegésben élnek az indonéz macskák is

A patkányok fertőzőek is, tavaly 40 esetben találtak az emberre halálos leptospirosis baktériumot az állatok vizeletében. Rengeteg kárt okoznak, elrágják a műanyag vízcsöveket, elektromos vezetékeket. Régebben a macskák elkapták a patkányokat, de ma már kétszer is meggondolják, belekössenek-e a náluk jóval nagyobb, fél méteres rágcsálókba, akik ráadásul már nem csak a macskákra immunisak, de az emberektől sem tartanak.

1024
Fotó: Berty Octavia

A Kobra-program után több kobra kóborolt

Kérdéses, hogy sikerrel jár-e a program, a közgazdászok példaként emlegetik az úgynevezett kobra hatást. A kobra hatás nevét Indiából kapta, ahol a brit hatóságok a kobrák számának csökkentése céljából pénzt adtak minden befogott után, ezért az élelmes indiaiak kígyótenyésztésbe fogtak. Amikor ezt látva megszűntették a kobrafelvásárlást, a lakosok szabadon engedték a már haszontalan állatokat, így több kobra kóborolt, mint a rendszer bevezetése előtt.

Így jártak a vietnámi Hanoiban is, ahol a patkányok számának visszaszorítása érdekében a patkányfarkak után járt a pénz, a patkányok száma nem csökkent, csak rengeteg farok nélküli példány lett hirtelen. A lakosok természetesen Vietnámban is hatalmas tenyésztésbe kezdtek.

Hagyjuk a dagadt patkányokat másra, kígyókra, baglyokra

Az indonéz akciót a biológusok is bírálják. Egyrészt a kéngáz nem okoz azonnali halált, így a szükségesnél nagyobb szenvedést okoz az állatoknak, másrészt a tudósok inkább a természetes egyensúly újbóli létrehozását sürgetik, ahol a ragadozók, kígyók és a baglyok tizedelik a rágcsálókat, nem pedig az emberek.