Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Radiátort hajtogatnak maguknak a jövő műholdjai

2017.02.01. 17:31

Úttörő megoldás lehet a jövőben a kis méretű műholdak túlhevülési problémájára a japán origami-művészet által ihletett okos radiátor, amit a NASA Goddard központjában fejleszt Vivek Dwivedi technológia-kutató, karöltve a Brigham Young University (Utah) kutatóival.

A szokványos, merev szerkezetű hőcserélőkkel szemben az új radiátor változtatni tudja az alakját, attól függően, hogy éppen mire van szükség: a felesleges hő leadására, vagy éppen a hőmérséklet megtartására. Mivel a Föld körül keringő műholdak az űrben szélsőséges napsugárzási viszonyoknak vannak kitéve, a körülményekhez igazodva kinyíló vagy összecsukódó hűtőfelület meglehetősen praktikus lehet.

A Brigham Young University kutatói a speciális, V-hajtások mentén csukható, nyitható szerkezet megalkotásában vettek részt, míg Vivek Dwivedi a felületet bevonó anyaggal folytat kísérleteket, hogy minél tökéletesebb legyen az eszköz hőleadási vagy hőmegtartási képessége.

A hőérzékeny anyagból, vagy alakemlékező ötvözetből készülő radiátor teljesen kinyitva tökéletesen sík lappá alakul, míg teljesen összecsukva körülbelül századára csökken a hőleadó felület. A fejlesztőcsoport elképzelései szerint az ilyen hűtőfelületekkel felszerelt műholdak automatikusan tudnák szabályozni a szükséges felület nagyságát, annak függvényében, hogy épp mennyire melegedtek túl a létfontosságú alkatrészeik.

De nemcsak a forma, hanem a bevonat is fontos szegmense a folyamatban lévő kutatásnak. Dwivedi vanádium-oxid tartalmú festékkel ért el figyelemreméltó eredményeket. Az átmeneti fém oxidja ugyanis a félvezető állapot és a fémes állapot közt változtatja tulajdonságát, amint eléri a 67,7 Celsius-fokos hőmérsékletet, és ezzel a változással nagyban nő a hőkibocsátó képessége. Hogy tovább csökkentse ezt a hőmérsékletet, a NASA kutatója atomvastagságú ezüst és titánrétegek felvitelével is kísérletezik.

A két technológia kombinálásával kisebb, jobb hatásfokú hűtőszerkezeteket lehet majd az egyre gyakrabban használt mikroműholdak számára tervezni, építeni. “Ez a megközelítés valószínűleg gyökeresen megváltoztatja a hőtervezési elveket. A célunk egyértelműen az, hogy a hagyományos hőcserélőket leváltsák a dinamikusak” – szögezte le Dwivedi.