Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Már csecsemőkorban a jóknak szurkolunk

2017.02.03. 15:39

A babák már azelőtt a jóknak szurkolnak, hogy beszélni tudnának – írja az Ars Technica egy új tanulmány alapján.

Azt már régóta tudják a kutatók, hogy a gyerekek korán elkezdenek vonzódni a hősök iránt, de azt nem, hogy pontosan mikortól, mert a hősies szituációkat a gyerekek nem feltétlenül tudják értelmezni, ezért vizsgálni is nehéz. Ha például valaki fegyverrel támad az áldozatra, egy bátor járókelő pedig beavatkozik, a gyereknek több dolgot is értenie kell, hogy a helyzetet a maga teljességében felfogja:

  • a fegyveres elnyomja az áldozatot;
  • a beavatkozó egyrészt legyőzi a támadót;
  • másrészt egyúttal megmenti az áldozatot;
  • végül a gyereknek azt is érzékelnie kellene, hogy a beavatkozás szándékos volt.

Az új kutatás kimutatta, hogy tíz hónaposan elkezdik azt is feldolgozni a gyerekek, ha egy jó cselekedet szándékos volt, de már ezelőtt, hat hónaposan is ösztönösen a jótettet preferálják. Ez a mélyen gyökerező preferencia a hőstettek iránt magyarázhatja, miért fordul elő évezredek óta annyi kultúra történeteiben.

Kockahősök és körözött bűnözők

A Kiotói Egyetem kutatói 132 csecsemővel végeztek kísérletet. Először különböző rajzfilmeket nézetettek velük, aztán ösztönözték őket a preferenciáik kifejezésére. Hogy könnyű legyen feldolgozni a látottakat, a kutatók olyan rajzfilmeket gyártottak, amelyekben egyszerű alakzatok játszották a szerepeket: az agresszor és az áldozat egy-egy kör volt, a beavatkozó pedig egy négyzet. Az egyik videóban az egyik kör folyton nekimegy a másiknak, a négyzet meg nézi, végül közéjük áll, amire a támadó meghátrál. Egy másikban a négyzet nem avatkozik be. Miután mindkét változatot megnézték, a babáknak választani kellett a beavatkozó és a tétlen négyzet között, és túlnyomó többséggel az előbbit választották.

Azt is tesztelték a kutatók, hogy a beavatkozás szándékosságát képesek-e felfogni a babák. Ehhez az első videóban a négyzet többször is próbált beavatkozni, de csak a végére sikerült a két kör közé állnia, míg a másodikban eleinte nem csinált semmit, és csak a legvégén került kettejük közé. E két videó között a hat hónaposak nem tudtak dönteni, nem mutatkozott meg világos preferenciájuk. A tíz hónapos alanyok viszont már megértették, hogy az első esetben szándékos segítségnyújtásról van szó, és túlnyomórészt ezt a négyzetet preferálták.

A kutatók a következő lépésben azt akarják megvizsgálni, hogy ez a preferencia milyen szerepet játszik a későbbi fázisban kialakuló erkölcsösség és heroizmus fejlődésében, és szerepet játszik-e abban, hogy valós szituációkban hogyan reagálnak hasonló helyzetben.

A tanulmány a Nature Human Behaviour szaklapban jelent meg.