Bernadett
0 °C
4 °C

A gimis felvételi mutatja meg az iskolarendszer csődjét

6241771600 HUSZ7434
2017.02.06. 13:49 Módosítva: 2017-02-06 13:50:26
Nemcsak a gyenge matekos képében tetszelgő indexeseket izzasztotta meg a hatosztályos gimis felvételi, a rendes hatodikosok is jóval kevesebb pontot szereztek az idei matekteszten, mint tavaly. Nem könnyű a szakértőknek előre belőniük egy írásbeli nehézségi szintjét, lehet, hogy ez most nem is sikerült tökéletesen, de ennél sokkal nagyobb baj, hogy nagyrészt csak azoknak van esélyük, akiknek a szülei ezt meg tudják fizetni.

Az, hogy a tesztet kitöltő indexesek közül senki nem érte el a 80 százalékot, önmagában semmit nem jelent, és az is teljesen rendben van, ha vannak olyan extra nehézségű feladatok, amelyeket az adott korosztály többsége nem tud megoldani. Bár ez rossz esetben kudarcélménnyel járhat, a felvételi tesztek célja, bármit is gondoljunk erről, hogy lefölözzék a legjobbakat – ez nem menne, ha csak könnyű vagy közepes feladatok lennének.

Itt nem cél hibátlant írni, 30 ponttal már igen előkelő eredményt mondhat magáénak a mindenkori 4-6-8. osztályos tanuló,

és ezen legalább ne stresszeljenek, és a szülők is próbálják ezt megérteni: a megbízható teljesítmény-elválasztásnak ez egy lehetséges módja” – írta olvasónk, aki amúgy matektanár, és már eléggé unja, hogy az újságok velünk együtt menetrendszerűen óbégatnak, hogy már megint milyen nehéz volt a teszt. 

„Amennyiben a megoldások országos átlaga a teszten szerezhető maximális pontszám 50%-ától számottevően eltér valamelyik irányba, úgy az eredmények felhasználhatósága, mondjuk úgy, a teszt 'felbontóképessége' nagymértékben romlik” – tette hozzá.

A Városmajori Gimnázium matektanára, Iván László szerint azonban ebből a szempontból is túl nehéz volt a mostani teszt (ennek egyébként egy rövidített változatát ön is kitöltheti pár perc alatt).

„Marha nehéz belőni a szintet, itt két rossz dolog lehetséges: az, ha túl könnyű, és az, ha túl nehéz a teszt. Idén túl nehéz volt: bár hozzánk az átlagosnál több erős felvételiző szokott jönni, most a legtöbb kitöltő 60 százalék alatt teljesített. Így a matematikateszt nem választja szét eléggé a tudásszinteket.”

matektesztek

Az elmúlt évek teszteredményeinek haranggörbéiből szépen látszik, hogy változik a kérdések nehézsége; néha jobban, néha kevésbé sikerült jól kalibrálni a tesztet. Hosszú távon azonban ennél fontosabb, hogy mit is mérnek ezek a kérdések.

A hat- és nyolcosztályos felvételi összességében kreatívabb, mint ami az általános iskolai tananyag alapelvárásaiból következne. Ebben is mindig vannak iskolai szabványfeladatok, de a hangsúly azokon van, amelyek ennél némileg innovatívabbak, és inkább a gyerekek képességeit, matematikai látásmódját tesztelik – ahogy a felvételi magyar nyelvi részében is hangsúlyos az általános műveltség, a szövegértés és a logika. Mint egy olvasónk írta, enyhe túlzással:

A diákok figyelmét nem eléggé hívják fel arra, hogy a felvételi mint olyan, halványlila köszönőviszonyban sincsen a hagyományos iskolai értékeléssel.

A kérdés, hogy jól van-e ez így.

A gimnáziumi felvételi kreatívabb műfaj, mint ami a szürke magyar iskolarendszerből egyébként következne, inkább a PISA-tesztekre emlékeztet. A készségeket mérő teszteket azért kedvelik sokan, mert azt gondolják, ezeknél kevésbé számít az, hogy ki milyen iskolába járt, hogy egy hátrányos helyzetű faluban vagy egy jónak számító budapesti körzetben tanult. Amikor a kilencvenes években sok középiskola kezdett hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzést indítani, a tananyagtól elszakadó felvételi ezért méltányosabbnak tűnt.

Ahogy azonban több ország is ráállt arra, hogy (éppen a PISA eredmények fontossága, politikai súlya miatt) kifejezetten ezekre a kérdéstípusokra trenírozza a tanulóit, a magyar felvételiknek is kialakult a képzési piaca. Ezek ugyanis nem természettől fakadó kompetenciák, lehet őket fejleszteni, ahogy kellő gyakorlással tesztrutin is szerezhető. Nálunk azonban nem a hivatalos tananyag mozdult el ebbe az irányba, nem a NAT „pisásodott”, hanem különórákon, fizetős felvételi előkészítőkön lehet megszerezni azokat a készségeket, amelyek a jó felvételihez kellenek.

„Az előkészítőre járók előnye, hogy vannak tipikus dolgok, amiket a gyerek el szokott rontani, és az előkészítőn felhívják rá a figyelmet. Mint például az idei teszt egyik feladatában, hogy vegye észre, ha a számjegyek, és nem a számok összegét kéri a feladat. És vannak alapvető tesztírási stratégiák is, mint az, hogy ha elsőre nem megy az eldöntendő kérdés, inkább lépjen túl rajta, ne menjen el vele túl sok idő, max a végén betippeli, ha akkor sem tudja” – mondta az Indexnek Iván László.

Bár ismerünk olyan gyereket, aki otthoni felkészüléssel is kiemelkedő tesztet írt, összességében több esélyük van azoknak, akik jártak előkészítőre – az általunk megkérdezett tanárok tapasztalatai szerint a felvettek közel 70 százaléka közülük kerül ki. Ez a magántanárokra és a szülők extra hozzájárulására épülő rendszer Setényi János oktatáskutató szavaival egy oktatás körüli árnyékgazdaság, amit csak egyes társadalmi csoportok engedhetnek meg maguknak:

Ilyen osztályalapú szelekció kevés európai országban létezik.

A kutató szerint a magyar közoktatás különórák vagy családi korrepetálás nélkül már ma is működésképtelen.

Egy féléves felvételi tanfolyam átlagosan nagyjából 40 000 forintba kerül. Ezt sok család nem engedheti meg magának. Olyanok is jó páran lehetnek, akikhez nem indul értelmes távolságban ilyen. És az is bőven lehet, hogy a szülőknek nincs akkora rálátásuk az oktatási piac működésére, hogy az amúgy jól tanuló gyereküket még egy extra tanfolyamra is beírassák, mert nincsenek tisztában vele, hogy a magyar iskolarendszer arra nem készíti fel őket.