Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kétezer éves geoglifákat tártak fel az amazóniai esőerdőkben

2017.02.07. 16:14

Mintegy kétezer éve átalakították az amazóniai esőerdőket az őslakosok, akik több száz hatalmas, rejtélyes földerődítményt építettek a térségben, a tömeges erdőirtás következtében már több mint 450 nagy mértani geoglifát, vagyis csak madártávlatból látható rajzolatot tártak fel brit és brazil kutatók a nyugat-brazíliai Acre szövetségi államban, írja az MTI.

A szakemberek egyelőre még csak próbálják megfejteni ezeknek a rejtélyes helyeknek a funkcióját. Valószínűtlennek tartják, hogy falvakról lenne szó, mivel a régészeti feltárások során nagyon kevés leletre bukkantak. Alaprajzuk azt sugallja, hogy nem védelmi célokból építették a földsáncokat, és a kutatók úgy vélik, hogy csak időszakosan használták őket, 

esetleg vallási rituálék helyszíneként.

Ezek az árkok mintegy 13 ezer négyzetkilométernyi területet foglalnak el. Felfedezésük megdönti azt a feltételezést, hogy az esőerdő ökoszisztémája embertől érintetlen volt - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

"Az a tény, hogy ezek a helyek évtizedeken át a kifejlett esőerdő alatt rejtőztek, megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az amazóniai erdők érintetlen ökoszisztémák. Azonnal meg akartuk tudni, hogy vajon a térség már erdő volt-e, amikor a geoglifákat építették, és hogy az emberek mekkora hatást gyakoroltak a tájra, amikor ezeket a földsáncokat építették" – hangoztatta Jennifer Watling, a Sao Paoló-i Egyetem és az Exeteri Egyetem kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány egyik szerzője.

A szakembereknek sikerült rekonstruálniuk hatezer év vegetációját és tűzhasználatát két ilyen, geoglifák által határolt helyen. Kiderítették, hogy az emberek jelentős mértékben megváltoztatták a bambuszerdőket és a geoglifák építéséhez időszakosan, kis mértékben irtották az erdőt.

Ahelyett, hogy nagy kiterjedésű erdőket irtottak volna ki a geoglifák építéséhez vagy mezőgazdasági használatra, az őslakosok úgy alakították át környezetüket, hogy az értékes fákra, köztük a pálmára összpontosítottak, mintegy létrehozva a hasznos erdei termékek őskori szupermarketét. A kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy az Acréban fennmaradt erdők ennek az ősi agro-erdőgazdálkodási gyakorlatnak az örökségei.

"A mai pusztító és fenntarthatatlan földhasználat igazolására nem szabad felhasználni az általunk feltárt bizonyítékokat" - hangoztatta Watling.